Tennessee Williams, A vágy villamosa című halhatatlan drámájának balett változatát mutatja be a Magyar Állami Operaház 2017. június 17-én. Bár a darab korábban Németországban már színre került balett formában, ez az előadás a maga nemében mégis páratlan, világelső lesz! A két alkotó, Venekei Marianna, a Magyar Nemzeti Balett vezető balettmestere, koreográfus, és Dés László zeneszerző ugyanis – hosszú idő óta, szorosan együtt dolgozva – teljesen új művet hozott létre.

 Csaknem hetven éve örvend töretlen népszerűségnek a világ színpadain Tennessee Williams A vágy villamosa című drámája. Az egykor szebb napokat is megélt Blanche DuBois bukásának történetét családi tragédiák, viszonzatlan szerelmek és elfojtott, majd felszínre törő indulatok szegélyezik, és ez az 1947-es bemutató óta ragadja magával a közönséget. A sikert csak tovább fokozta az 1951-es filmváltozat Vivien Leigh és Marlon Brando főszereplésével, a nemzetközileg is elismert drámaíróvá érő Tennessee Williams darabja pedig azóta is folyamatosan szerepel a világ színházainak repertoárján. A drámában Blanche mindent elveszít, fokozatosan összedől körülötte a világ, eltörik benne valami. És valóban, sajnos egy pillanat alatt el lehet veszteni egy életet: a körülményeinket, az egzisztenciánkat, a szerelmet, egy barátságot. Szörnyű, de igaz: bárkiből lehet Blanche!

 Nehéz dolog egy világhírű irodalmi anyagot színpadra állítani – vallotta be Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Számunkra szerencse, hogy Tennessee Williams magánélete nem volt „happy endekkel” tarkított családtörténet. Halála után a vagyona az amerikai Tennessee államban működő University of the South egyetemre szállt. Tőlük kellett a jogot megkérni és egy egyszerűbben ment, mint más esetekben az élő örökösökkel. Így Operaházunk és a Magyar Nemzeti Balett most igazi összművészeti eseményt hozhatott létre. Ami pedig a legfontosabb különbség az egykor Hamburgban előadott baletthez képest: ott a zeneszerző, Alfred Schnittke korábbi műveiből összevágott zenére készült a tánc és a drámát két, a múltban és a jelenben játszódó felvonásra bontották. Most viszont kimondottan a darabból írott balett-cselekmény számára komponált művet a zeneszerző és erre, vele együtt dolgozva született meg a koreográfia. Mindkettő tehát teljesen új és eredeti! Az Operaház, tovább is szeretne lépni a most megkezdett úton, Örkény István Tóték című nagyszerű drámájából készül majd opera.

 

Igen fontos egy együttes számára, hogy ne csak olyat adjon elő, amit már a világ sok helyén játszottak, hanem készüljenek kifejezetten neki szánt művek is - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Balett igazgatója, Solymosi Tamás. Számunkra külön öröm, hogy mindez magyar alkotók kezéből kerül ki. A zene, a koreográfia, a díszlet, a jelmez – mind tőlük származik! Ez Venekei Marianna első, egész estét betöltő munkája, ami remélhetőleg bátorítani fogja őt arra, hogy majd továbbiakban újabbakba is belefogjon. Mivel hosszú ideje dolgozik a társulattal, pontosan ismeri a táncművészek képességeit, testre szabta nekik a koreográfiát. A darab bemutatásához ezért nem volt szükség vendégművészek felkérésére sem. Az előadásnak nincs máshonnan, néhány alkalomra érkező szereplője.

 Az ötlet már régóta érlelődött – mondta el a kezdetekről Venekei Marianna, a Magyar Nemzeti Balett vezető balettmestere, Harangozó-díjas balettművész. Látta egyszer a drámát Tordy Géza rendezésében, a főszerepet Eszenyi Enikő és Kamarás Iván játszotta, és az indította el a gondolatot, hogy milyen jó lenne mindezt balettben is megcsinálni. Dés Lászlóval pedig már van közös múltjuk, most is együtt állapították meg, milyenek legyenek a karakterek. A négy szólistával a felkészülés már december óta folyik. A táncosok még a szabadnapjaikat is feláldozták a mind tökéletesebb munka érdekében. Ennek is tudható be, hogy valóban egy percig sem volt kétséges, kikből álljon az első és a második szereposztás. Nem volt szükség vendégtáncosokra. Munkája alapján a Magyar Nemzeti Balett csapata egyre közelít a világ élmezőnyéhez.

 Dés László örömmel vállalta a felkérést a zene megírására. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett, a musical, a színházi és filmzene világában is otthonosan mozgó jazzművész-zeneszerzőt egyebek mellett az is inspirálta, hogy szavak nélkül, pusztán a muzsika és a tánc nyelvére ültetik át a drámát. Számára fontos volt, hogy sok más zenés műfajjal ellentétben itt a zene maga a történet, és ez rettentő izgalmas. A vágy villamosa 100 perces zenefolyamának minden taktusa és hangja a történetet meséli. New Orleans a jazz szülőhazája is, ám az itt őshonos dixieland helyett a jazz és a komolyzene modernebb változata kamara- és nagyzenekari előadásban szólal meg. A táncdráma látványvilágában is meg kívánja idézni a darab születésének korát, a 1940-es évek New Orleansának külső jegyeit magán hordozó jelmezeket Bianca Imelda Jeremias, míg a díszleteket Zöldy Z Gergely tervezte. A vágy villamosa modern balettelőadást a június 17-i premiert követően június 23-án és 24-én, valamint 25-én két alkalommal tűzi műsorára az Erkel Színház az idei évadban.