A rendezők egyik célja, hogy a magyar nők nézőpontjából mutassák be a Múzeum „Magyar Menyasszony” címmel decemberben nyíló kiállításán az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változását. Ezért a napokban indult https://magyarmenyasszony.hu címen elérhető honlapra a közönség esküvői fotóit, történeteit is várják. Itt jelentkezhetnek azok is, akik tárgyakat adományoznának vagy kölcsönöznének a kiállításra. A készülő rendezvénynek célja még, hogy megmutassa: a házasság ma sem elavult intézmény, ezért érdemes a szerelmet elköteleződéssé alakítani és családot alapítani. Ugyanakkor szeretnének majd ennél többről is szólni. A nőknek a házasságon, a társadalmon belüli szerepét is vizsgálni kívánják.
A tervek ismertetése kapcsán L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: szeretné ezt az egész programot társadalmasítani és bevonni a közönséget a kiállítás létrehozásába. Visszaemlékezett saját gyerekkorára, amikor a nagyszülei padlásán igazi kincsesbányát talált. Teljes családi irattárat, visszamenőleg 250 évre! A kisparaszti környezetben nem számított ritkaságnak a különböző hivatalos, házasság-, keresztelő-, birtok- stb. levelek gondos megőrzése. A padlásra felvitt öreg íróasztal fölött még az igazgató édesanyjának esküvői csokra is ott lógott. Az idő által megviselt mezei virágcsokor még jól felismerhető volt. Arra következtetett ebből, hogy– mint valószínűleg minden lánynak - náluk is, a korábbi generációk számára menyasszonynak lenni az élet egyik legcsodálatosabb dolga volt, egy életre szóló elkötelezettséget jelentett.
A házasság ugyanis jó esetben két egyenrangú ember szövetsége a kölcsönös tisztelet, szeretet alapján, de ez nem mindig volt így. Mint jogi intézmény olykor nem a szeretetre épült, sokszor vagyoni, hatalmi, politikai célok megvalósítását szolgálta. A történelmi hűség okán be kell azt is mutatni, hogy egy főnemesi, királyi házasság nem feltétlenül volt szerelmi kapcsolat következménye. Erről a Nemzeti Múzeumban bőséges anyag is van. A gyűjtemény egyik legszebb darabja például az a menyasszonyi öltözet, amit – a hagyomány szerint – Mária királyné viselt 1522-ben, II. Lajos királlyal történt házasságkötésekor! Sok minden más mellett ez is látható lesz majd. Nem pusztán egy klasszikus értelemben vett kiállítás készül. Az előkészületekbe máris bekapcsolódhat mindenki, aki csak akar.
Már létezik egy önálló Facebook oldal: https://www.facebook.com/groups/magyarmenyasszony és a csoportnak jelenleg közel tízezer tagja van. Sok-sok ember ajánlotta fel saját vagy a szülei esküvői fotóját. A napokban zárult le a gyermekrajz pályázat, amire valamivel több, mint másfélezer gyermekrajz érkezett! Csodálatos rajzok születtek, melyekből látható, hogy a „kis királylányok” ma is álmodoznak arról, hogy eljön értük a „herceg fehér lovon” és fantasztikus életet kínál számukra. Talán felelősségünk is, hogy az álmaikat ne törjük le, inkább erősítsük a hitüket abban, hogy értékes, értelmes, szeretettel teli életet lehet élni egy jól megválasztott házasságban és erre minden esélyük meg is van! Számtalan példánk van a múltból is, hogy a szeretet, a házasság iránti vágy még a háború idején sem múlt el – erősítette meg a főigazgató!
A program kitalálója és vezetője, dr. Simonovics Ildikó, a megvalósuló kiállítás főkurátora elmondta, hogy ötszáz év esküvői szokásait kívánják áttekinteni, egyforma hangsúllyal bemutatva a város és a vidék, a különböző társadalmi rétegek, népcsoportok és felekezetek hagyományait. Megidéznek 77 személyes történetet is, mások mellett Habsburg Mária és II. Lajos vagy Alekszandra Pavlovna és József nádor házasságának emlékeit is bemutatják. Azt a 16. század eleji főúri öltözetet, amelyet a hagyományok szerint Mária királyné viselt házasságkötése alkalmával, Magyarország legrégebbi és Európa második legrégebbi esküvői ruhájaként tartják számon. A látogató az esküvői öltözetek változásait két évszázadon át követheti majd nyomon.
A kiállítás megnyitását ez év decemberére tervezik a múzeum József nádor termében. Nemcsak ruhák, hanem esküvői festmények és fotók, ékszerek, szerelmi ajándékok, levelezések és képeslapok, étkészletek, menyasszonyi koszorúk és egyéb tárgyi emlékek is helyet kapnak majd a bemutatott anyagban. Már eddig is rengeteg érdekes, családi relikvia került elő és folyamatosan érkeznek az újabb felajánlások. Egy részük – mintegy ötezer kép - máris elérhető, megtekinthető a honlapon. A program külön hozadékának tekinthető, hogy a csoport tagjai igen jó kapcsolatba kerültek egymással, dicsérik egymás képeit, történeteit. Úgy tervezik, hogy a kiállításnak lesz majd egy „utazó” változata is.
A már eddig megérkezett, és a még várható anyag mennyiségére jellemző, hogy hat kurátor és húsz szakértő segédkezik a rendezésükben. A cél valójában az, hogy a Kárpát-medencén innen és túl, társadalmi helyzetétől, életkorától teljesen függetlenül - a 3 és 99 éves kor között - mindenkit megszólítsanak, bevonják valahogyan az előkészületekbe és természetesen szeretnék, ha rengetegen látnák majd magát a kiállítást is. Készülnek videók is, melyeket ugyancsak nagyon széles körben szeretnének ismertté tenni. A gyerekrajz pályázatra 1515 mű érkezett a 3-12 év közötti korosztályból. Vannak közöttük meglepően magas színvonalúak is. Három korcsoportra osztották a pályázókat és a zsűrizést a „Kisképző”, a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium tanárai végzik.
Az elmúlt ötszáz év időtartamában a házasságkötésig kívánják bemutatni a párok egymásra találásának, szerelemre lobbanásának vagy az összekötődés más okainak fellelhető dokumentumait, tárgyi emlékeit. Legyenek ezek a paraszti, a munkás, a kispolgári élet részei, emlékei egészen az uralkodóházakig. Szerepelni a fognak az udvarlás eszközei, szerelmi szimbólumok, levelek, ajándékok, de helyet kapnak a különféle eszközök, kezdve onnan, hogy a lány „eladósorba” került, gyűjti vagy maga készíti a kelengyéjét, egészen akár a kelengyeládáig. A fehér menyasszonyi ruhák változását az 1850-es évektől a 2020-as évekig tervezik bemutatni, csakúgy, mint a népviseleteket, néphagyományok, szokások széles körét, a falusi, városi lakodalom tárgyi eszközeit, az étel-, italkínálatot is láttatni fogják.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
