A MADI nemzetközi művészeti mozgalom példa nélküli időszakot ért meg a művészettörténetben, ugyanis 77 éve tart. Buenos Airesben indult 1946-ban. Itt folyt le az első korszaka. A második az ötvenes évektől Párizsban és Nyugat-Európában zajlott, mg a harmadik – a kibontakozás ciklusa – a kilencvenes évek elején a közép-kelet-európai események beindulásával kezdődött és hatással volt az egész világra. Elnevezése betűszó, melynek értelmezése több nyelven is lehetséges. Spanyolul Movimiento Artistico De Invencion (Újszerű Művészeti Mozgalom), angolul jelentése Movement - Abstraction - Dimension – Invention és ez magyarra is fordítható úgy, hogy a betűk kiadják az eredeti rövidítést: Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció.
Magyarországon az igen erős konstruktivista hagyomány – amely a XX.század első negyedéig, Kassák Lajos munkásságáig vezethető vissza – nagyon is megkönnyítette a MADI befogadását. Itt jött létre Közép-Európa legnagyobb MADI gyűjteménye, amikor Dárdai Zsuzsa művészetkritikus és Saxon-Szász János festőművész 1995-ben létrehozta a Nemzetközi Mobil MADI Múzeumot, mely azóta már sok száz műalkotást tartalmaz. Kezdetben tizennégy ország nyolcvanhét kortárs művészének egy vagy több alkotása volt itt található. A Magyar Tudományos Akadémia győri Regionális Kutatások Központja ad helyet rendszeres Mobil MADI kiállításoknak. A hetvenhét év tiszteletére elkezdődő sorozat első eseményeként egy vándorkiállítás nyílott meg Budapesten a Cervantes Intézetben.
A MADI-ról szólva Javier Valdivielso Odriozola, a Cervantes Intézet igazgatója kiemelte: ez egy olyan művészeti nyelv, ami Amerika és Európa között jött létre, a két kontinens közötti oda-vissza kapcsolatok révén. Benne fontos szerepet játszik Magyarország, hiszen egy korszaktól kezdődően több művész is dolgozott itt, akik ennek a nyelvnek alakításában jelentős részt vállaltak. A kezdetek mégis két uruguayi művész nevéhez kapcsolhatók. Carmelo Arden Quin Montevideóban találkozott, későbbi mesterével. Joaquín Torres García ismertette meg az új irányzatokkal. Ő hosszú időt töltött Spanyolországban, forradalmi hozzáállása segítette abban, hogy az avantgárd művészetet hogyan közvetítse felénk. Quin hozta létre 1946-ban a MADI csoportot. Ez a kiállítás pedig itt a Cervantes Intézetben ugyancsak a magyarországi alapítók, Dárdai Zsuzsa és Saxon-Szász János munkájának köszönhető.
A MADI fejlődésében, kibontakozásában igen fontos szerepet játszik Argentína. Magyarországi nagykövete, őexcellenciája Hernán María Patiño Mayer arra hívta fel a figyelmet, hogy a mozgalmat valójában három művész indította el. Quin és Torres García mellett nem elhanyagolható szerepe volt még egy magyarnak is. Gyula Kosice, Falk Gyula néven, Kassán született 1924-ben. Ők hárman Buenos Airesben találkoztak, mely kozmopolita, pezsgő kulturális életnek otthont adó város volt. Ott határozták el, hogy szakítanak a hagyományos keretekkel, valami újat fognak létrehozni. Az európai avantgárd mozgalmak sok művészt foglalkoztattak akkoriban. Teljes joggal állíthatjuk, hogy a MADI bölcsője Buenos Aires, hiszen itt adták ki az Arturo magazint, ez hordozta magában a MADI mozgalom csíráját.
Kosice részt vett a MADI Manifesztum kidolgozásában, itt rendezték meg az első kiállításokat, mielőtt nemzetközi útjára indult volna a mozgalom. A múlt század közepe táján Argentína a földgolyó minden tájáról rengeteg bevándorlót fogadott, és ez azért volt lehetséges, mert meggyőződésünk – mondta a nagykövet - hogy a diverzitás a kulturális gazdagságot hozza magával. A kultúrák keveredése nemcsak lehetséges, de kívánatos is. Az egymással ismerkedésből nem fenyegetés származik, hanem – éppen ellenkezőleg – gazdagságot, vitalitást hoz. A MADI az újításával, a diverzitásával igazi emblémája az argentin kultúrának. Ez a nagy keveredés, kísérletezés a XX. században jött létre, amikor az Argentínába érkező emberek friss szemléletet hoztak magukkal. Ma pedig itt Budapesten, lehetőségünk van arra, hogy megismerjünk párat a MADI stílusú műremekekből.
A Mobil MADI Múzeum alapító kurátora, Dárdai Zsuzsa a múzeumról szólva elmondta – ma már tizenöt ország százötven művészének ötszáz felajánlott alkotását tartalmazza. Tükröződik benne a közösségi szellem, hogy csak egy Földünk van és mi mindannyian annak vagyunk az állampolgárai. Csak együtt tudunk valamire jutni. A MADI azért is jött létre, hogy a festészet felületét, amely évszázadokon át be volt zárva a négyszögű keretbe, kiszabadítsa. Érdemes a mozaikszó teljes értelmével megismerkedni. A Mozgás – virtuálisan vagy valóságosan is a műtárgyak megmozdulását, dinamizmusát tükrözi. Az Absztrakció – a geometria tárgynélküli világára utal. A Dimenzió – a műalkotások térbeli kiterjedését, illetve a környezetéhez fűződő viszonyát mutatja, míg az Invenció – a találékonyságot, a kreativitást, a játékosságot fejezi ki. A MADI rendezvénysorozat következő eseményére március 2-án, a Saxon Art Galleryben 17 és 21 óra között (1063 Budapest, Szív utca 38.) utána pedig március 7-én, 14 és 18 óra között a Szlovák Intézetben (1088 Budapest, Rákóczi út 15.) kerül majd sor.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
