Ennek a különleges tárlatnak a megvalósítását már régóta terveztük– mondta el a megnyitón dr. Török Róbert múzeumigazgató. A zsidó konyha fontos részét képezi a magyar gasztronómiának és ez a kiállítás a magyarországi zsidó gasztronómiatörténet forrásait állítja középpontba. Szakácskönyveket, kéziratos receptgyűjteményeket, tárgyakat, dokumentumokat, amelyek segítségével bepillanthatunk a hagyományos zsidó étkezési kultúra hazai történetébe. Kevéssé köztudott, hogy a XIX. századi, magyarországi zsidó kultúra nemzetközileg is kiemelkedő része a gasztronómiai irodalomnak. Németország mellett hazánkban publikálták az egyik legkorábbi zsidó szakácskönyvet, 1840-ben. Világviszonylatban a harmadikak vagyunk a korai zsidó szakácskönyvek számát tekintve, de van ennél rangosabb helyünk is a listán.
Pesten adták ki a világ legelső, héber nyelvű szakácskönyvét, 1854-ben! A fennmaradt, jelentős számú szakácskönyvek feldolgozása lehetővé teszi a magyar zsidó gasztronómiatörténet alapos megismerését. Ennek a kutatásnak köszönhetően született meg Körner András szakmatörténetileg is jelentős munkája, a múlt héten bemutatott – ezzel a kiállítással azonos című – könyve, a „Jó lesz a bólesz”. Ő nemcsak ennek a könyvnek szerzője, de a jelen kiállítás kurátora és tárgyi adományozója is. Dédanyjának 1869-től 1930-ig vezetett kéziratos receptgyűjteményét és más, vendéglátás történeti szempontból is unikális gyűjtését, családi emléktárgyait is ennek a múzeumnak ajándékozta. Ezeket a tárgyakat most először láthatja majd a közönség.
A kiállításon nemcsak gasztronómiatörténetről, kedvelt ünnepekről, ünnepi szokásokról, ételekről, terítékekről van szó, hanem a szinte ismeretlen zsidó hétköznapok is fókuszba kerülnek. A kiállításnak célja is, hogy felkeltse az érdeklődést mindezek iránt, felhívja a figyelmet a világviszonylatban is jelentős magyar zsidó szakácskönyvekre, melyeket bátran nevezhetünk nemzeti kincseinknek! A látogatók közül bizonyára a legtöbben a bólesz iránt érdeklődnek majd, így hát természetes, hogy ennek a XIX. század végén nagyon népszerű, de a XX. század első harmadára már feledésbe merült süteménynek a történetéről, származási helyéről, a mai Körút és Király utca sarkán állt Herzl kávéházról is szó esik, de ami a legfontosabb, leírható, lemásolható a pontos recept is!
Hazánk egyik legkiválóbb néprajztudományi szakembere, gasztronómiatörténésze, a Pécsi Tudományegyetem professzora, dr. Kisbán Eszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a táplálkozáskultúra kutatása csak az 1960-as években kezdődött. Franciaországban egy munkacsoport a középkortól kezdődőn kezdte vizsgálódásait, nálunk pedig Körner András számít úttörőnek. A kiállításon most bemutatott kéziratos receptgyűjtemény a legkorábbi, amit a világon ebben a témában ismerünk, de nemcsak receptgyűjtemények elemzéséről van szó, hanem annak feldolgozásáról is, hogy mindez milyen helyet foglalt el a társadalomban. Vannak a tárlókban olyan darabok, melyeket – eltekintve néhány szakembertől - korábban a közönség soha nem láthatott.
A nyolc napig tartó zsidó húsvét – a pészáh – első estéjén, széder este, a zsidó családok különleges, szertartásos vacsorát tartanak. A terítésnek, az asztal díszítésének is szerepe van. A kiállításon bemutatott tárgyak között látható egy kézzel hímzett, fehér selyem szédertál-takaró. A héber nyelvű, körirat jelentése: „Áldott vagy Te Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megszenteltél bennünket parancsolataiddal és megparancsoltad a macesz evését.” A színes virágok felett pedig ez olvasható: „Az Egyiptomból való kivonulás emlékére”. Van egy zsidó szó, ami még a mai napig is széles körben használatos, átment a köztudatba. Ha valamiről jó a véleményünk, azt is mondjuk, ez kóser. A szó pontos értelméről, a valódi „kóserség” feltételeiről, a kóser nyersanyagok előkészítésről, kóser éttermekről is találunk részletes ismertetést ezen a kiállításon – érdemes tehát felkeresni. November 27-ig biztosan találhatunk rá alkalmat.
Új üzemeltetővel, a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával és a modern kor igényeihez igazodó vendéglátással tért vissza Budapest kulturális térképére a legendás Dunapark Kávéház, a nagyközönség számára tervezett nyitási időpontban: 2026. július 25-én. Ez nap fontos állomás a környék, az Újlipótváros életében. A cél az volt, hogy a kávéház megőrizze, amiért sokan szerették, közben pedig mai, könnyed és egész nap működő vendéglátóhelyként működjön tovább.
Olvasóink korábban már tudomást szerezhettek arról, hogy Budapest egyik nagymultú és roppant népszerű kávéháza átalakítás alatt áll (https://www.utazonet.hu/bezar-hogy-megszepulve-nyilhasson-c1265.html). Működtetését az Eventrend Group több mint három évtizedes vendéglátói és üzemeltetői tapasztalat birtokában vette át. Célja, hogy a kávéház ne csak újranyisson, hanem ismét stabil, magas minőségű és szerethető szereplője legyen Budapest kávéházi életének. A Pozsonyi út és a Szent István park találkozásánál álló kávéház több generáció számára jelentett mindennapi találkozópontot és személyes emléket. Az új korszak célja, hogy ez a kötődés mai, élő kávéházi formában folytatódjon.
Japán csavarral és Bíró Lajossal újul meg Budapesten, a IX. kerületben a Csarnok téri Borbíróság. A Fővám-téri Központi Vásárcsarnok szomszédságában található Market 1897 – Kitchen & Wine by Borbíróság egy egészen különleges gasztronómiai koncepcióval, pop-up vendégestekkel és a „Market to table” filozófiával várja a vendégeket. Kipróbáltuk a fúziós menüt, ahol a rántott disznófüléről híres Bíró Lajos és a japán-magyar ízek találkoztak.
Budapest szívében, a pesti Dunakorzó egyik leglátogatottabb pontján horgonyzó Spoon The Boat nem egy mindennapi folyami gőzös. A 2000-es évek elején feltűnt, kifejezetten vendéglátásra és prémium rendezvényekre tervezett modern állóhajó mára a fővárosi látkép elválaszthatatlan részévé vált. Megalkotásának fő célja az volt, hogy a nemzetközi igényeknek megfelelően, olyan exkluzív állóhajó-éttermet és rendezvényközpontot hozzanak létre, amely maximálisan kihasználja a világörökségi panorámát. Ráadásul ne csupán egy panorámás étterem legyen a Dunán, hanem az a hely, ahol a legkönnyebb szerelembe esni Budapesttel. A Vigadó térnél, közvetlenül az InterContinental szállodával szemben és a Lánchíd lábánál elhelyezkedő 75 méter hosszú, 1600 négyzetméteres hajó most teljesen új, átfogó koncepcióval születik újjá.
Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.
