2024. június 17. hétfő, Laura és Alida napja
Költő, hadvezér, államférfi
Révay András
2014.11.18 22:06
November 18-án éppen háromszázötven éve, hogy gróf Zrínyi Miklós a Csáktornyához közeli birtokán halálos vadászbalesetet szenvedett. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása ebből az alkalomból a korszak legkiválóbb magyar költőjének, katonai szakírójának, hadvezérének és államférfijának állít emléket.

Noha a Zrínyi név hallatán a legtöbbünknek a „szigetvári hős” jut eszünkbe, kis gondolkodás után többnyire rájövünk, hogy volt még egy, legalább olyan fontos és nevezetes Zrínyi Miklós. A történetírás meg is különbözteti őket. A „szigetvári” Zrínyi IV. Miklós. Az ő dédunokája, a költő és államférfi, Zrínyi VII. Miklós néven vált ismertté. A róla szóló kiállítás legfigyelemreméltóbb képe Rubens tanítványának, Jan Thomasnak Zrínyi Miklósról festett portréja. A pompás arckép kalandos sors után, több mint háromszáz év elteltével látható ismét Magyarországon.

A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, dr. Baán László szerint nem tipikusan „galériás” ez a kiállítás. Sokkal inkább a Nemzeti Múzeumban szokott ilyen lenni, de különleges ok és indok miatt kapott helyet a Galériában. A kép láttán mindenkinek ugyanis az iskolai tankönyvekben látható metszet képe bukkan fel, a festményről sok száz évig azt hittük: elveszett. Pár évtizede derült csak ki, hogy bizony megvan, a Lobkowicz hercegi család kastélyában, Csehországban. Hosszú tárgyalások eredményeként a hercegi család beleegyezett a festmény kölcsönzésébe. Az 1662-63-ban készült kép egy igen fontos holland festő, Jan Thomas alkotása, aki a maga idejében a császári udvar hivatalos festője is volt. A festmény bemutatása tisztelgés a nagyszerű ember előtt, aki 1664. november 18-án máig vitatott körülmények között halt meg.

Zrínyi európai rangját, súlyát, a korabeli magyar főurak közül kimagasló tekintélyét jól jelezi, hogy a rendkívül sikeres, 1664-es téli hadjárat után a spanyol király soron kívül küldte el neki a kor legmagasabb kitüntetését, az Aranygyapjas rendet. Mivel pedig a császári udvar ekkor nem értékelte jelentőségének megfelelően a hadjáratot és Zrínyi személyét, érthető, ha a vadászbaleset hírét nagyon erős kétkedés fogadta. Bizonyos tények azonnal gyanút keltettek. A holttest vizsgálata azt mutatta, hogy az állat agyara hátul, jobb oldalon a nyakcsigolyánál hatolt be és elöl a toroknál jött ki, minden izmot, eret elszakítva. A vérzést megpróbálták elállítani, de nem sikerült. A vadkan alulról fölfelé támad az agyarával. Ily módon álló emberen nem tud olyan sebeket ejteni, mint amilyen a halott Zrínyin látható volt. Egy földön fekvő embert viszont alulról felfelé történő támadással szintén nem lehet így megsebesíteni, mivel a sebhely hátulról előre történő támadásra utal. A vita napjainkig sem zárult le, érzékeltetve azt, hogy olyan államférfi veszett el, akire a nemzetnek akkor nagy szüksége volt és amilyenre ma is nagy szüksége lenne!

 Bár a kiállítás középpontjában a valóban nagy jelentőségű festmény áll, a bemutatott mintegy száz műtárgy, festmények, fegyverek, nyomtatványok, metszetek, térképek, könyvek és egyéb tárgyak segítségével megelevenedik egy jelentős személyiség és egy jelentős család története a török háborúk korából. Képek és metszetek mutatják be a Zrínyiek várait és birtokait, Zrínyi Miklós irodalmi munkásságát eredeti könyvek és kéziratok dokumentálják. A kiállítás leglátványosabb része az a portrégaléria, amely Zrínyi Miklós arcképei mellett a család más tagjainak és Zrínyi kiemelkedő kortársainak, például III. Ferdinánd királynak, Esterházy Pálnak, Batthyány Ádámnak, Pázmány Péternek képmásait vonultatja föl.

A Zrínyiek horvátországi középnemesből lettek az egyik legjelentősebb magyar főúri családdá. Történetükkel részleteiben is megismerkedhetnek a látogatók – erősítette meg Rostás Tibor, a kiállítás társkurátora. A portré a Lobkowicz-gyűjtemény további két Zrínyi családtagot és egy harmadik, magyar főúri gyermeket ábrázoló festményével együtt érkezik a kiállításra. A képmások a Zrínyi-hagyaték egyéb ingóságaival, így a híres könyvtárral, a Szigeti veszedelem kéziratával, a fegyvergyűjteménnyel és talán a levéltárral együtt feltehetően Zrínyi Miklós fiának, Ádámnak az özvegye révén jutottak Csehországba. A török elleni felszabadító harcokban 1691-ben fiatalon és örökös nélkül elhunyt Zrínyi Ádám felesége ugyanis második férjéül cseh főurat választott. A képeket 1860-ban már a Lobkowicz hercegi gyűjteményben katalogizálták. A Prágához közeli Nelahozeves várkastélyát és az államosított gyűjteményt az 1990-es évek elején kapta vissza az ősi cseh nemesi Lobkowicz család, és az ő nagyvonalú kölcsönzésük révén érkezhetett háromszáz év után ismét Magyarországra a remekmű.

 A kölcsön kapott műtárgyak szoros egységet alkotnak a Nemzeti Galériában már korábban is meglévő más alkotásokkal, többek között a metszetekkel. Ilyen például a Bécsben működő flamand Gerard Bouttats által Jan Thomas festménye után készített rézmetszet. Érdekessége, hogy Zrínyi a festményen még nem viseli az Aranygyapjas rendet, a metszeten viszont – annak szövege közé illesztve - már látható. A metszet a portréval azonos állású, megőrzi az eredeti kompozíciót. Ugyanakkor viszont a buzogányt tartó kar már nem szerepel rajta. A portré-metszetek sorában ez volt az utolsó, mely Zrínyiről még életében készült. Halála után viszont Franz Schwaiger minorita szerzetes gyászversével kiegészítve újra kiadták. Nem kevéssé érdekesek a Magyar Állami Levéltárban fellelhető eredeti levelek sem. Látható a tárlaton Zrínyi György levele, melyben tudatja, hogy 1620. május 3-án Miklós fia megszületett. Történelmi búvárkodásnak sem utolsó tehát a 2015. február 8-ig nyitva tartó kiállítás a Nemzeti Galériában.

www.mng.hu

Kapcsolódó témák

Nyáron sincs hangos diszkó, jól lehet pihenni, menekülni a város zajából a természet csodáihoz. Egy helyszín, mely olyan értékekkel bír, mint a közeli Kis-Balaton, a gyógyvíz, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, a nyugodt, virágos kisvárosi idill, a galamboki horgásztó, vagy a garabonci Garabonciás Farm. Ezt mindet, egyetlen szóval is ki lehet fejezni: Zalakaros.

A Koreai Köztársaságban az utolsó évtizedekben lezajló fejlődés a művészetben is jól nyomon követhető. Ez látható azon a tizenkét koreai kortárs képzőművész alkotásait felvonultató tárlaton is, a mi március 12-ig ingyenesen megtekinthető a budapesti Koreai Kulturális Központban.

Ez a látszólag feloldhatatlan ellentmondás egy készülő szenzációt takar. A Magyar Állami Operaház valódi sztárparádéval viszi színre Lee Hall és Elton John, „Billy Elliot – a Musical” című világhírű darabját az Erkel Színházban, július 29-én.

A tizennyolcadik esztendejébe lépett Valentin-napi Páros Teniszkupa a rendszerében és – részben – a versenyzők személyében is megújult. Szellemében nem. Továbbra is teljesíti régi célját, hogy közel hozzon egymáshoz embereket.

A XIII. kerületben élő fiatal festőművész-tanár, Esse Bánki Ákos, a RaM Colosseum fennállása óta már másodszor állít ki az épület aulájában. Nagy erejű, expresszív munkáinak az első alkalommal is sikere volt, most az elmúlt három évben született művekből látható válogatás.