Már a hely neve is huncut egy kicsit. Az első két betű ugyanis nem a spanyol nyelvben használatos névelő – ezt az írásmódja is elárulja – hanem a tulajdonos nevére utal. Lajsz András, a – bátran mondhatjuk – európai hírű mixer, 2010-ben nyitotta meg, és jellegét kezdetben karibi étteremként határozta meg. A karibi világ, a koktélok ugyanis nagyon közel állnak a szívéhez, ráadásul akkor, ilyen stílusú étterem Budapesten egyáltalán nem létezett. Az étlapon a karibi és a nemzetközi konyha fogásai szerepeltek. Nagyjából négy év után kiderült, nagyobb az igény a magyaros ételekre, mint azt eleinte gondolták volna. A karibi ételek közül kettő azért a mai napig megmaradt.
Az egyik a tapas variációk: mediterrán és kubai jellegű falatkák. Megtalálható köztük a gazpacho, az Andalúziában népszerű hideg, paradicsomos zöldségleves és a kókusztej is. A másik a kubai Ropa Vieja, ami roston sült bélszíncsíkok fekete babbal, sofrito szósszal, rizzsel. A név jelentése: rongyos kabát: az eredeti recept szerint ugyanis a húst Kubában nem vágják, hanem tépkedik. A magyaros ételek közül az első helyet a bográcsban tálalt gulyásleves foglalja el. Érthető. Ennek lennie kell, hiszen nincs olyan külföldi, aki elfogadná, hogy Magyarországon, egy jó nevű étteremben pont ez ne lenne! Az étterem másik büszkesége a szürke marhából készült, omlós marhapofa. A nagydarab húst mintegy hat órán keresztül főzik, párolják, elősütik, amíg valóban omlós, puha lesz. Marhapörkölt szinte mindenhol van. Ilyen – sehol máshol.
Ahogy múlt az idő, 2014 nyarára ismét azt látták, hogy valamit frissíteni kell. Az ötlet szinte önmagát kínálta, mert bármennyire is furcsa, az Újlipótvárosban nincs egyetlen zsidó étterem sem. Bár ez még csak a dolgok egyik oldala. A másik, talán sokkal fontosabb indíttatás, amire Lajsz András azt mondja: „talán azért is lettem mixer, mert én magam is egy koktél vagyok! Büszke vagyok arra, hogy nagypapa muzsikus volt, a nagymama pedig lengyel zsidó családból származott. A nagymama a sparhelton sütötte a pászkát, az ízét még ma is érzem a számban.” Az étterembe bejáró vendégek már régóta mondogatták, miért nincs ez vagy az, miért nincs sólet, maceszgombóc, töltött libanyak? Addig-addig, amíg lett. Igaz, a környéken lakó, szakértő közönség erősen belejátszott. Heteken keresztül hozták a recepteket, kóstolták az étkeket, véleményt mondtak, kritizáltak, tanácsokat adtak. Végül augusztus elejére összeállt egy külön, zsidó étlap, előételek, levesek, főételek, desszertek. Még a messze földön híres flódni is itt készül, helyben! Tökéletes lett. Figyelembe vették, melyik étel népszerű. A töltött hal és a macesztorta például a próbaidőszakban alig fogyott, a zsidótojás viszont roppant keresett lett. A legnagyobb igény Krúdy húslevesére mutatkozik. Ez nem a bécsi tányérhús, csak a húsleves, velős csonttal, pirítóssal, fokhagymával.
A tervek között szerepel az arculatváltás kiterjesztése a belső díszítésre is. A kubai motívumok helyét lehetséges, hogy aktuális életképek foglalják majd el. Az új megjelenéshez a zene is igazodni fog. A meglepetések sorát egy-egy klezmer est is gyarapíthatja, esetleg a jó barát, Jávori Fegya közreműködésével. Miközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez a helyszín mégis csak egy koktélbár, ahol az itallapon harmincnál több koktél közül választhat a vendég. A listán nem csak a mindenki által ismert Mojito vagy James Bond, a 007-es ügynök száraz Martinije szerepel, de olyanok is vannak, mint például a Kaméleon, a Földrengés, a Sexy Alligator vagy a Kecskebéka. Akinek kedve van, akár már holnap kipróbálhatja bármelyiket!
Japán csavarral és Bíró Lajossal újul meg Budapesten, a IX. kerületben a Csarnok téri Borbíróság. A Fővám-téri Központi Vásárcsarnok szomszédságában található Market 1897 – Kitchen & Wine by Borbíróság egy egészen különleges gasztronómiai koncepcióval, pop-up vendégestekkel és a „Market to table” filozófiával várja a vendégeket. Kipróbáltuk a fúziós menüt, ahol a rántott disznófüléről híres Bíró Lajos és a japán-magyar ízek találkoztak.
Budapest szívében, a pesti Dunakorzó egyik leglátogatottabb pontján horgonyzó Spoon The Boat nem egy mindennapi folyami gőzös. A 2000-es évek elején feltűnt, kifejezetten vendéglátásra és prémium rendezvényekre tervezett modern állóhajó mára a fővárosi látkép elválaszthatatlan részévé vált. Megalkotásának fő célja az volt, hogy a nemzetközi igényeknek megfelelően, olyan exkluzív állóhajó-éttermet és rendezvényközpontot hozzanak létre, amely maximálisan kihasználja a világörökségi panorámát. Ráadásul ne csupán egy panorámás étterem legyen a Dunán, hanem az a hely, ahol a legkönnyebb szerelembe esni Budapesttel. A Vigadó térnél, közvetlenül az InterContinental szállodával szemben és a Lánchíd lábánál elhelyezkedő 75 méter hosszú, 1600 négyzetméteres hajó most teljesen új, átfogó koncepcióval születik újjá.
Amikor a világhírű irodalom, a társadalmi felelősségvállalás és a legmagasabb szintű cukrászművészet találkozik, valami egészen különleges születik Budapest szívében. Nobel-díjat kapott két asztal a Centrál kávéházban. Azt, hogy ebben a kávéházban különleges irodalom órák folynak középiskolásoknak, szerencsére már sokan tudják. Most olyan kulturális programot indítanak, amely a magyar irodalom két Nobel-díjas alkotójára, Kertész Imrére és Krasznahorkai Lászlóra épít. Az élményalapú irodalomórák személyessé teszik az életműveket – történelmi kávéházi környezetben, gasztronómiának sem fordítva hátat. Mivel pedig Nobel-díjat fényképen is ritkán lát az egyszerű ember, egy-egy asztal üveg alatt olyan dekorációt kapott, ahol a legfontosabb látnivalók megtekinthetők.
Negyvenegy év tapasztalat, tíz év szakértő üzemeltetés és több tonna gondosan előkészített hal – ennyit már elmondhatunk a bejelentés előtt, miszerint az Evezős Sörkert idén is kaput nyit. A legendás római-parti helyszín nem csupán gasztronómiai megálló, hanem egyfajta „társasági kikötő”, ahol a street food minősége, a nosztalgikus koncertek és a kutyabarát vendéglátás kéz a kézben jár.
De a válogatás már elkezdődött. A Magyar Cukrász Ipartestület a huszadik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. Az idei versenyre minden eddiginél nagyobb számú – összesen 60 – tortát neveztek a cukrászok, így az Ipartestület - az objektív zsűrizés érdekében - két elődöntőt szervezett. A 20. alkalom a rekordszámú nevezésen túl amiatt is különleges lett, hogy idén határokon átívelővé vált a verseny. Egy székelyföldi nevezés is érkezett!
