- elérhetőségeink telefon: +36 20 539 6061
e-mail: utazonet@utazonet.hu
Már a hely neve is huncut egy kicsit. Az első két betű ugyanis nem a spanyol nyelvben használatos névelő – ezt az írásmódja is elárulja – hanem a tulajdonos nevére utal. Lajsz András, a – bátran mondhatjuk – európai hírű mixer, 2010-ben nyitotta meg, és jellegét kezdetben karibi étteremként határozta meg. A karibi világ, a koktélok ugyanis nagyon közel állnak a szívéhez, ráadásul akkor, ilyen stílusú étterem Budapesten egyáltalán nem létezett. Az étlapon a karibi és a nemzetközi konyha fogásai szerepeltek. Nagyjából négy év után kiderült, nagyobb az igény a magyaros ételekre, mint azt eleinte gondolták volna. A karibi ételek közül kettő azért a mai napig megmaradt.
Az egyik a tapas variációk: mediterrán és kubai jellegű falatkák. Megtalálható köztük a gazpacho, az Andalúziában népszerű hideg, paradicsomos zöldségleves és a kókusztej is. A másik a kubai Ropa Vieja, ami roston sült bélszíncsíkok fekete babbal, sofrito szósszal, rizzsel. A név jelentése: rongyos kabát: az eredeti recept szerint ugyanis a húst Kubában nem vágják, hanem tépkedik. A magyaros ételek közül az első helyet a bográcsban tálalt gulyásleves foglalja el. Érthető. Ennek lennie kell, hiszen nincs olyan külföldi, aki elfogadná, hogy Magyarországon, egy jó nevű étteremben pont ez ne lenne! Az étterem másik büszkesége a szürke marhából készült, omlós marhapofa. A nagydarab húst mintegy hat órán keresztül főzik, párolják, elősütik, amíg valóban omlós, puha lesz. Marhapörkölt szinte mindenhol van. Ilyen – sehol máshol.
Ahogy múlt az idő, 2014 nyarára ismét azt látták, hogy valamit frissíteni kell. Az ötlet szinte önmagát kínálta, mert bármennyire is furcsa, az Újlipótvárosban nincs egyetlen zsidó étterem sem. Bár ez még csak a dolgok egyik oldala. A másik, talán sokkal fontosabb indíttatás, amire Lajsz András azt mondja: „talán azért is lettem mixer, mert én magam is egy koktél vagyok! Büszke vagyok arra, hogy nagypapa muzsikus volt, a nagymama pedig lengyel zsidó családból származott. A nagymama a sparhelton sütötte a pászkát, az ízét még ma is érzem a számban.” Az étterembe bejáró vendégek már régóta mondogatták, miért nincs ez vagy az, miért nincs sólet, maceszgombóc, töltött libanyak? Addig-addig, amíg lett. Igaz, a környéken lakó, szakértő közönség erősen belejátszott. Heteken keresztül hozták a recepteket, kóstolták az étkeket, véleményt mondtak, kritizáltak, tanácsokat adtak. Végül augusztus elejére összeállt egy külön, zsidó étlap, előételek, levesek, főételek, desszertek. Még a messze földön híres flódni is itt készül, helyben! Tökéletes lett. Figyelembe vették, melyik étel népszerű. A töltött hal és a macesztorta például a próbaidőszakban alig fogyott, a zsidótojás viszont roppant keresett lett. A legnagyobb igény Krúdy húslevesére mutatkozik. Ez nem a bécsi tányérhús, csak a húsleves, velős csonttal, pirítóssal, fokhagymával.
A tervek között szerepel az arculatváltás kiterjesztése a belső díszítésre is. A kubai motívumok helyét lehetséges, hogy aktuális életképek foglalják majd el. Az új megjelenéshez a zene is igazodni fog. A meglepetések sorát egy-egy klezmer est is gyarapíthatja, esetleg a jó barát, Jávori Fegya közreműködésével. Miközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez a helyszín mégis csak egy koktélbár, ahol az itallapon harmincnál több koktél közül választhat a vendég. A listán nem csak a mindenki által ismert Mojito vagy James Bond, a 007-es ügynök száraz Martinije szerepel, de olyanok is vannak, mint például a Kaméleon, a Földrengés, a Sexy Alligator vagy a Kecskebéka. Akinek kedve van, akár már holnap kipróbálhatja bármelyiket!
Igencsak furcsa cím ez, ráadásul még tévedésre is lehetőséget ad. Aki ugyanis első olvasásakor, a szokatlan szó láttán a kellemes, gyümölcsös italra, a bóléra gondol – hát bizony meglehetősen messze jár az igazságtól. A rejtély kulcsát a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum most megnyílt – és november 27-ig látogatható - kiállításán találhatjuk meg, ahol az is kiderül, hogy nem sokkal ezelőtt egy könyv is napvilágot látott, ugyanezzel a címmel.
Ne lepődjenek meg azok, akik úgy érzik; sejtik ugyan, de mégsem értik egészen pontosan, mit is jelent ez az összetett szó a címben. Nincs is ezzel semmi baj, mert amit jelent, az még nem létezik! Ám egészen bizonyosan megjósolható: létezni fog.
Hódít a húsmentesség. Világszerte tapasztalható jelenség, hogy különböző okokra hivatkozva, de mind több ember mond le a húsfogyasztásról. Híveinek és ellenzőinek tábora évek óta heves vitákat vív egymással – látszólag eldöntetlenül. Érveik tárháza kifogyhatatlan és maga a téma sem új. A csak növényi táplálékot fogyasztó vegetáriánusokról már évezredek óta vannak feljegyzések. Budapesten 1896. május 3-án nyílt meg a Pipa utcában az első vegetárius-étterem. A kizárólag nyerskoszt evő Bicsérdy Béla tanai az 1900-as évek elején voltak népszerűek. A paletta ma is színes.
Tavaly zárva maradt, idén viszont ismét sétálhatunk a Magyar Ízek Utcájában, Budán, a Várkert Bazár előtti Duna-parton, a Lánchídtól a Döbrentei térig. Míg 2019-ben augusztus 20. előtt nyitották ki, most 20-21-22-én tart nyitva a háromnapos ízfesztivál, melynek – alkalmazkodva a sajnálatos világhelyzethez - optimista és egyben hagyományőrző módon a címben jelölt mondatot választották mottóul a rendezők.
Több szempontból is különleges esemény színhelye volt Budapesten a Nemzeti Múzeum. Cukrászdát nyitottak. No nem bent, csak a kertjében. A régi kertészház lényegült át, nem is akárhogyan. A cukrásztudományáról már 150 éve híres Auguszt család nyitotta itt meg legújabb üzletét.