2020. április 8. szerda, Dénes napja
Jövőre is lesz Fesztivál
Révay András
2015.11.21 00:18
Teljes lendülettel folynak a másfél hét múlva megnyíló XII. Újbor és Sajtfesztivál előkészületei, de a szervezők már egy évvel előre tekintenek. Már most bejelentették: a következőt, a tizenharmadikat az Olimpia jegyében rendezik meg.

A különféle rendezvények szervezői között járja egy mondás – árulta el Ferenc Vilmos, a fesztivál főszervezője – Ha egy hasonló programból sikerül rendben megcsinálni az első hármat, akkor már lehet bízni abban, hogy a továbbiak is megrendezhetők. De ha az első tízet sikerült megtartani, akkor abból igazi fesztivál lett. Az Újbor és Sajtfesztivál is elérte már ezt a szintet. Annak idején régiós rendezvényként indult, de most már kitekintése van az egész országra. Valódi, országos nagyrendezvénnyé vált, támogatják a központi, szakmai szervezetek. A bor és a sajt mellé pedig felzárkózott a kultúra, a művészet is. Ám mindezeken túlmenően, minden negyedik év az Olimpia éve. Három évvel ezelőtt a fesztiválon kiválasztották a Magyar Olimpikonok Újborát. A díjkiosztó ünnepségen olimpikonok adták át a nyerteseknek a díjakat. Jövőre ez megismétlődik majd. Az idei versenyre eddig száznál is több termelő kétszázötven bort nevezett be.

A fesztivál szellemiségétől valóban nem áll távol a kultúra, erősítette meg a Pannon Várszínház igazgatója, Vándorfi László. Sümeg, Nagyvázsony Veszprém, Csesznek vidékén dolgoznak. A magyar történelmi múltat, korszerűbb eszközökkel, a mai kor emberének nyelvén hozza egy fiatal társulat a közönség elé. Ebben az évben jött létre a színházon belül – a Három Tenor mintájára – egy kis csoportosulás. Három fiatal énekes, akik összesen hatvankilenc évesek, megalakították az „In Vino” együttest. Műsorukban klasszikus és opera, operett slágerdallamokat – kiegészítve magyar dalokkal, főleg pedig bordalokkal – adnak elő. November 28-án, 11 órakor, ők fogják megnyitni a Fesztivált Budapesten, a Vajdahunyad Várban.

 A fesztivál támogatói között van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, melynek szóvivője, Süle Katalin azt emelte ki, hogy ez a rendezvény segíti az élelmiszeripari termelők piacra jutását. Hozzájárul ahhoz, hogy ezek a vállalatok ne csak saját szűkebb vidékükön, hanem szélesebb körben is megismertethessék termékeiket. A fesztivál középpontjába állított mindkét áru, a bor és a sajt is kitűnő példája, annak, miként tudják különböző szakmák képviselői segíteni egymást. Ahogy a sajt és a bor jó barátai egymásnak az asztalon, ugyanúgy a termelőik is partnerei lehetnek egymásnak a piacokon. A gazdálkodók közösségeiben születhetnek meg azok a gondolatok, melyek a termelést is előbbre vihetik és ez az egyénnek, az ágazatnak és az országnak egyaránt jó. Egy ilyen fesztivál pedig mindennek motorja lehet.

Lipcsei György, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató-helyettese is a jó minőségű magyar termékek belföldi fogyasztásának ösztönzésében látja a fesztivál egyik komoly erősségét. Kiegészül ez még azzal, hogy a tudatos vásárlói magatartás kialakításában is nagy szerepe van. A mostani fesztivál azért is különösen fontos, mert a felvonultatott termékek sorában a bor és a sajt mellett a feldolgozott húsáruk széles választéka is jelen lesz. A közelmúltban napvilágot látott WHO jelentés félreértelmezése a vörös húsokról jól érzékelhető gondot jelentett, ezért minden alkalmat fel kell használni annak megismertetésére, hogy nem a húsokkal van a baj! Egyetért ezzel a kilencszeresen is „Magyar termék” nagydíjas Darnó Hús képviselője is. Ők 1995 óta foglalkoznak húsfeldolgozással, a szakma titkait a Szigetköz öreg bölléreitől lesték el.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a húsfélék mellett a pékáruk is komoly szerephez jutnak ezen a fesztiválon. Sokorópátkán kezdte meg működését 2002-ben a Pedró Pékség és ma már tizenkét boltjukban kapható „Az Ország Kenyere”. A Fesztiválon be is mutatják, csakúgy, mint a bejglit, melyet házi vajjal, tejföllel készítenek. A dél-budai régióban lakók viszont már jól ismerik a Royal Pékség süteményeit, pogácsáit, cukrászáruit. Ők sem használnak margarint, csakis vajat! A pékségben minden hónapban egyszer a biatorbágyi óvodások „dolgoznak” – saját kalácsaikat megsütve haza is vihetik.

Azért ez mégis csak az újborok fesztiválja ahol nem csak a borok újak, fiatalodnak a borászok is. Az első generációváltás korát éljük. A családi borászatok a kilencvenes évek elején jöttek létre és a szülők mellett már ott állnak a fiatalok is. Egy ilyen szerveződés a „Rizling Generáció”, melynek elnöke, Gyukli Krisztián a Balatonfüred-Csopaki Borvidéken képviseli a megújulást. Olyan ifjú borászokból áll ez az egyesület, akik gyerekkoruk óta ismerik egymást, a szőlőben nőttek fel és a baráti társaságból váltak huszonkét tagpincészetet számláló, hivatalos szervezetté. Közülük tízen jelen lesznek a fesztiválon is.

A sajtokat is sokan szeretik. Igazolja ezt az országos hírű Cserpes Sajtműhely; termékei valóban közkedveltek. Több mint húszéves múltra tekintenek vissza, és ezalatt számos szakmai díjat nyertek. Készítenek a Mozzarellából natúrt és füstöltet, valamint egy Karavánhoz hasonlító és egy Trappista jellegű sajtot. Ez utóbbinak Kapuvári a neve. A fesztiválon ennél lényegesen többet vonultatnak majd fel. Naponta huszonötezer liter tejet dolgoznak fel, amiből nemcsak sajtok készülnek. Egy részükből joghurt, Túró Rudi, pontosabban Trudi lesz. Ez utóbbi azért érdekes, mert nem tartalmaz adalékanyagokat, aromát, tartósítószert, csak tehéntúrót, vajat, citromolajat, cukrot, és kakaós étbevonó masszát. Minden benne van, ami gyermekkorunk ízére emlékeztet!

www.ujboressajtfesztival.hu

Kapcsolódó témák

A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának elismerésére a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben megalapította „Az Év Pincészete” kitüntető címet. Olyan bortermelő társaság együttes teljesítményét díjazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széles körű népszerűsítéséért a legtöbbet tett az adott évben. A díjat a szakmai körök jelölése és szavazatai alapján idén tizenötödik alkalommal adományozták az arra méltónak tartott pincészetnek.

Lehet bizony, ráadásul nem is akárhol, hanem éppen Egerben. Így nevezte el a legjobb borát Tóth Ferenc egri borász és hogy a döntése helyes volt, arról a látogatók meg is győződhettek a Borháló egyik üzletében tartott bemutatón.

Hírnevéhez méltó érdeklődés mellett, családtagjai, sportvezetők, sok száz tisztelője jelenlétében avatták fel a sportlegenda, Papp László szobrát Budapesten a XIII. kerületben, azon a téren, ami rövidesen az ő nevét fogja viselni.

Már csak egy hét, és kezdetét veszi a 21. Magyar Borok Útja Rallye, melynek száz autóból álló mezőnye idén a Balatoni Borrégiót fedezi fel. Az exkluzív élménytúra a megújulás jegyében – eltérően a korábbi évek gyakorlatától - a nagy borászok mellett kis pincészeteket is meglátogat.

A bor és a kereszténység jól megfér egymás mellett, hiszen a bornak szakrális értelmezése is van. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a Fiatal Borászok Egyesülete és a DiVino borbár minden borkedvelőt egy közös ünnepre és találkozóra hív az ország egyik legszebb terén, Budapesten, a Bazilika elé.

Blog ajánló
Városlátogatások Húsvéti köszöntő.
Városlátogatások Húsvéti köszöntő.
Egy nap a városban És most akkor hogyan élvezzük a tavaszt a városban?
Csodás idő van odakint, még néhány napig, aztán visszatér a hideg. Természetes, hogy mindenkinek viszket valamije, hogy ugyan már, menjünk ki egy picit. És mivel nincs kijárási tilalom, csak ajánlás, sokan teljesen figyelmen kívül hagyják ezeket. Emlékszem, mennyire meghökkentem mindig, hogy a mi milyen gyorsan és ellentmondást nem tűrően bevezettük a cigitilalmakat annak idején, most is azt gondolom, hogy egy kijárási tilalom is fegyelmezettebben működne nálunk, mint egy átlagos európai országban. De mivel nincs, a városban a változás sem annyira észrevehető. Ági, az Egy nap a városban túravezetője például úgy védekezik, hogy egyedül marad otthon, és egyedül is megy mindenhová (jellemzően boltba). Nem közelít senkihez két méternél közelebb, vagyis kiválasztja a szélesebb utcákat és kevesebb embert, meg általában biciklivel jár. A Margit hídon hazafelé bekanyarodott a szigetre is, és ott látta a fenti jeleneteket. Ami egyébként tökéletesen alkalmas a vírus mindennél gyorsabb terjedésére: az egyik csoportban ha csak egy ember fertőz, az egész csoport megfertőződik, és amikor elindul mindenki haza, a többi földön ülő csoport mellett elhaladva tuti lesz egy-két újabb fertőzés, ami megint csak egy-két teljes csoportot betegít meg. Egy ember képes pár óra alatt 30-40 ember megfertőzésére. Szóval nem, nem csak a nyugdíjasok flangálnak és trécselnek az utcán. Persze, túl lehet élni, de én nem lennék senki helyében egy-két hét múlva, amikor elkezdi gyanítani, hogy tüdőgyulladása van. Egy korombeli ismerősöm végigment most ezen: hazaküldés, félrediagnosztizálás, kórházból elküldés másik kórházba, későn befektetés, súlyosbodás, azóta bent fekvés. Koronavírusra mondjuk nem tesztelték, neki állítólag máshonnan lett tüdőgyulladása. Én ezen nem akarok végigmenni, és amikor majd ott lesznek, hát ők sem. A legjobb, ha otthon maradunk. Ha ki kell mennünk valamiért, akkor itt tesszük ki magunkat veszélynek: A lépcsőházban, a korlátokat sok ember megfogta, mi ne tegyük. Lehetőleg úgy menjünk ki az ajtón, hogy ne találkozzunk szembe senkivel a szűk folyosókon. Ha családi házban lakunk, az előny, mert most úgy ülhetünk be az autóba, hgoy tuti nem érintkezünk senkivel még csak időeltolással sem. Sokan mennek autóval most mindenhová, valójában tényleg jobb a tömegközlekedésnél és a gyalog sétánál. A bicikli is lehet jó, mert távol vagyunk az emberektől, de itt is nagyobb a kockázat az autóhoz képest. Kisebb autós kirándulásokat például tehetünk, egy kör ki a városból, ha nem is szállunk ki, az a legjobb. Megállunk valami festői helyen, elővesszük a szendvicseket, és megesszük, napfénytető előnyben. Rengeteg olyan sétahely van a városban, ahol nincsenek emberek, és könnyű két méteren kívül maradni mindenkitől, vagy akár nem is találkozni senkivel. Ezt szintén leellenőrizhetjük autóban ülve, és ha nem megfelelő a helyzet, egyszerűen álljunk tovább. Ha megfertőz valaki, és te tovább fertőzöl, azzal 3-4 héttel hosszabbodik a járvány vége, ami így akár egy évig vagy még tovább is elhúzódhat. Könnyű belátni, hogy ezzel szemben ha mostantól senki nem fertőz meg senkit, akkor meg 3-4 hét alatt vége az egésznek. Ahogy azonban most csináljuk, az az első forgatókönyvhöz van közelebb, ami elhúzódó otthonülést, ezáltal klausztrofób őrületet és olyan gazdasági visszaesést hoz, hogy abból jó darabig nem lábal ki senki. Persze, marha jó tavasszal a barátokkal dumálni a fűben ülve. És eddig a világ legsúlytalanabb dolga volt. De most a legsúlyosabb tettek egyike lett, rögtön az egymás arcába köhögés után. Értékeljük át ezt a dolgot. Úgyhogy én azt csinálom, hogy otthon tervezek. A budapesti túra helyett megtervezem a jövőbeli budapesti túráimat. Előveszem a Budapest témájú könyveimet (van jó pár, itt írtam néhányról), és elkezdem végre bújni azokat is, amiket félretettem az esős napokra. Ha érdekességre találok, felírom, hol történt, és bejelölöm a térképen, vagy a Google Mapsen ráteszek egy jelölést. Odaírom, melyik könyv hányadik oldalán van a ráutaló rész. Tegyetek így ti is, antikváriumokból simán lehet online rendelni. Így, amikor már lehet, és elmúlik a járvány, mindennél jobb túrákat tehettek, akár a barátokkal, és ti lesztek az idegenvezetők. A saját városotokban, az ezerszer bejárt helyeken, de most mégis friss szemmel: eszetekbe jut a karantén idején elolvasott érdekes sztorik halmaza. Várhatóan én is és Ági is ír majd a blogra könyvajánlókat, hogy ezt a tervező munkát megtehessük, és képzeletben úgy sétálhassunk a városban, ahogy csak szeretnénk.
Egy nap a városban Mi lesz most az Egy nap a városban bloggal?
Úgy tűnik, hogy a járványra való tekintettel az Egy nap a városban blog egy darabig nem tud olyan klasszikus posztokat szolgáltatni, amit megszoktatok tőle. Tudniillik hogyan élvezzük a várost, a városi nyüzsgést és a jó helyeket. Mert most inkább mindenki maradjon otthon, és legyünk rajta túl minél gyorsabban és fájdalommentesebben. Ez nem jelenti azt, hogy a blog teljesen bezár, de az biztos, hogy alapanyag híján ritkábban és más jellegű anyagokkal - például történelmivel vagy publicisztikával - jelentkezem. Én az új helyzetre való tekintettel másfajta tartalmakat fogok írni a következő időben, de nem a blogra, mert ezek az írások már nem férnek bele az Egy nap a városban blog Csaba és általam kialakított, 2010-es fókuszába. Az “Ádám ma otthon marad” című blogon jelentetem meg a mostani helyzetre reflektáló, meg mindenféle egyéb gondolataimat, tapasztalataimat. Mivel az egy személyes blog, ezért valamennyi érdeklődési köröm helyet kap majd rajta, elég veszélyes kilengéseket produkálva időnként. Első írásom az oldalon: Újraindítjuk a világot, és ez minden jónak a forrása lehet. Első posztként leírtam, hogyan tudjuk a legjobbat kihozni a mostani helyzetből. Majdnem az Egy nap a városban blogra töltöttem fel, de aztán átolvasva láttam, hogy ez már más. Már más iránya van benne a gondolatoknak, a város teljesen eltűnt, és előbukkant az, amiről eddig keveset írtam: hogy én hol és hogyan élek. És itt is fogok tartózkodni mostantól az idő nagy részében. Természetesen, hogy nehéz lesz a városra koncentrálnom innen. Még csak az ablakból sem azt látom. Úgyhogy akinek van kedve, kövesse a Facebook oldalon az írásaimat, vagy nézegesse a blogot rendszeresen. Ezen a Facebook oldalon minden írásom megjelenik majd, legyen az Egy nap a városban, Ádám Ma Otthon Marad vagy más helyekre írt anyagom, a készülő regényemmel kapcsolatban is várhatóak infók. Sőt, azzal kapcsolatban majd segítséget is kérek időnként. Mindig benne volt a levegőben, hogy egy fokkal személyesebb helyre is írok, így most a sors adta, hogy gyorsan megtörténjen. Szóval azért kövessétek az Egy nap a városbant, mert lesznek anyagok, és egyébként kövessétek az egyéb írásaimat is, az ÁMOM-on (Ádám Ma Otthon Maradon). Vigyázzatok magatokra, egymásra, és segítsetek egymásnak. Most jött el a segítségnyújtás és -elfogadás időszaka, nem csak a betegek körében. És dolgozzunk azon, hogy ha ennek vége, ne a régi világ álljon fel újra, méretes szedáltságban, hanem valami jobb, a maga teljességében. Ámen.
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!