2024. június 25. kedd, Vilmos és Maxim napja
Aktszobor kiállítás
Révay András
2014.10.07 20:50
Október 9-én új állandó kiállítás nyílik a Nemzeti Galériában. A gyűjteményükben őrzött márvány aktszobrokból mutatnak be válogatást, köztük több olyan szobrot is, mely korábban hosszú ideig nem volt látható.

A német nyelvből átvett akt szó jelentése: „tett”, „cselekedet”. Művészeti kifejezésként eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé. Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak, eleinte a női akthoz is férfi modellt. A női modell alkalmazása 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás, pedig a franciaországi akadémiákon ekkor ez már általános gyakorlat volt. Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd 1890-1920 között készült aktszobrai mind egy-egy jellegzetes aktábrázolás-típust képviselnek.

Újdonság a Galériában, hogy egy kiállítótérben csak szobrokat helyezzenek el. Igaz, mindössze tíz szoborról van szó – mondta el a bemutatón dr. Szeifert Judit, a Galéria Szoborosztályának vezetője, a kiállítás rendezője. Az akt a kiállítás-látogatók egyik kedvelt témája, ugyanakkor arra is jó példa, hogy mennyi különböző szándék kifejezésére alkalmas. Valamennyi szobor fehér márványból készült, amire általában azt gondolnánk, hogy egységes anyag. Ám gyorsan kiderül; igencsak változatos. Van hófehér, különféle, zöldes, szürkés erezetű, kristályosabb szerkezetű. A szobrok a századforduló idején készültek. Az 1890-es évek elejétől az 1920 évek közepéig terjedő időszakot ölelik fel.

A tárlaton bemutatott mintegy negyedszázados időszakban még egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmány jellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között. A századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója Auguste Rodin (1840–1917), akitől a budapesti Szépművészeti Múzeum már 1900 körül vásárolt műveket. A bemutatott magyar szobrászati alkotások egy részén is érzékelhető a francia mester hatása. Ez utóbbi különösen Ligeti Miklós alkotásaira jellemző, akinek négy szobra is látható ezen a kiállításon.

A maga korában rendkívül sikeres szobrásznak számító Ligeti Miklós a hivatalos megbízásokkor gyakran engedni kényszerült a megrendelői elképzeléseknek. Ezzel szemben a saját kedvtelésére készített munkáit kötetlenül alkothatta meg. Szalonplasztikája mindezidáig a raktárban volt és erre a kiállításra restaurálták, csakúgy, mint az összes, most bemutatott márványszobrot. Érdekessége, hogy az iparművészet és a képzőművészet határmezsgyéjén helyezkedik el. Kétféle anyagból készült, a fehér márványt a művész bronzzal ötvözte. A bronz almafa üreges részében egykor vezetékek is húzódtak és világító, apró piros villanykörték keltették az almák képzetét. Sajnos ez most már nem látható.

A mitológiai témák feldolgozását mutatja az 1910-ben készült Születő Vénusz, Moiret Ödön alkotása. A Venus Anadyomene, a „tengerből kiemelkedő” Aphrodité ókori eredetű ikonográfiai típusa. Az istennő születésének történetét Hérodotosz meséli el. Moiret szakít a Botticelli óta megszokott ábrázolással, ahol az istennő diadalmasan, a kagylón állva jelenik meg és Aphroditét ébredező, nyújtózkodó nőalakként, valóban mintegy születése pillanatában értelmezi. A legszokatlanabb maga a kompozíció, alig találni példát arra, hogy Vénusz ülve jelenjen meg. Elképzelhető, hogy Moiret a szerelemistennő egy másik ókori ikonográfiai típusát, az úgynevezett kuporgó Aphroditét vette alapul, ami egyes vélemények szerint ugyancsak a megszülető Vénuszt jeleníti meg.

Művészetében a különböző világhoz tartozó szereplők jelképes találkozásának egyik legjelentősebb példája a Szerelem című alkotása, melyet elkészülte után egy évvel vásárolt meg a magyar állam. A márványba faragott kétalakos kompozíción a hullámok által partra dobott fekvő nimfa fölé meztelen ifjú hajol és csókjaival halmozza el a halfarkú lányt. Ligetit a fantáziavilág csodás lényeinek megjelenítése a 20. század első két évtizedében foglalkoztatta, később a szimbolista-szecessziós tematika és nyelvezet általános háttérbe szorulásával az ő művészete is más irányba haladt tovább.

A kiállított tíz szoborból hat még soha nem szerepelt állandó kiállításon, Kisfaludy Reggel című szobra pedig az elmúlt két évben nem volt látható. Kisfaludy Stróbl Zsigmond a budapesti Művészházban 1909-ben rendezett kiállítása után vált elismertté. Az első Világháború viszontagságait és a Tanácsköztársaság leverését követő időkben nehezen talált újra önmagára. A gondok elöl menekülve mintázta női márványszobrait, ezek sorába illeszkedik a Reggel. Kisméretű példányát 1924-ben faragta és egy reprodukciója megjelent a Studio című angol nyelvű lapban. William Randolph Hearst, korának amerikai médiamágnása ennek hatására rendelte meg a szobor életnagyságú változatát. A kiállításon annak másodpéldánya látható.

www.mng.hu

Kapcsolódó témák

Különleges könyv bemutatója és egy kiállítás megnyitása zajlott egy időben Budapesten a Józsa Judit Galériában. A falakon, kódexlapokon látható a Belváros-Lipótváros krónikája és a különálló lapok együtt, könyv formában, kézbe vehetővé váltak.

Ez volt a kezdet, az első lépés a világsikerhez vezető úton – mondta el Rajk László azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: Oscar-díj jelölést kapott a Saul fia című magyar film.

A sztárvendég, Plácido Domingo iránti óriási érdeklődésre való tekintettel estéllyé alakítja február 6-i rendezvényét a Magyar Állami Operaház. Estélyt adnak, és ezzel esélyt, hogy a világhírű spanyol énekes fellépését 1236 vendég láthassa színháztermi kényelemben.

A tizenkettedik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A jó hangulat nem csak ennek volt köszönhető. A borászok bizakodóak, a 2015-ös év jó évjáratnak ígérkezik. Az pedig köztudott, hogy a bor és a sajt egymásnak jó barátai. Ahol sűrűbben nyílik a palack, ott több fogy a sajtokból is.

A Gundel Művészeti Díjat az ezredforduló tavaszán alapította a Gundel Étterem vezetősége. Az első díjátadásra 2001 májusában került sor: eleinte 10, a későbbi években 14 kategóriában díjazták a különböző művészeti ágak legjobbjait. Idén a díjazottak csoportja átalakult, egyenként két tagból álló, hat szakmai kuratórium dönt és a sor egy hetedik. új kategóriával gazdagodott.