A cégtábláján K-Food elnevezést viselő boltot a bécsi központú, de londoni, lengyel- és németországi kirendeltségeket is működtető Pan Asia cég nyitotta. Mostanában Európában egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészséges étkezés és ebbe körbe a koreai ételek nagyon beleillenek – emelte ki a bolt megnyitása alkalmával Chung Jong-wan, a cég vezérigazgatója. Azon igyekszünk – mondta – hogy minél több emberhez közel hozzuk a koreai ételeket. Ennek érdekében az új boltunkban minden kedden és pénteken ingyenes ételkóstolókat tartunk. A bolt megnyitásával együtt egy szakácskönyvet is megjelentettünk, mely ismerteti a hagyományos koreai ételkészítési eljárásokat és pontos, otthon megvalósítható recepteket is közöl. A cég Európában jelenleg több mint ötezer étterem és élelmiszerbolt alapanyagokkal való ellátását végzi és a továbbiakban Budapesten is mindenki közvetlenül juthat hozzá az eredeti koreai ételekhez.
Az ételre tekinthetünk egyfajta kulturális kristályként, mely az adott ország természeti adottságainak és történelmének eszenciáját zárja magába – állapította meg őexcellenciája, Yim Geun-hyeong, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete. A koreai konyha, a „hansik”, szintén tartalmazza az ország hosszú idő alatt felgyülemlett kultúrájának párlatát, így élvezetére tekinthetünk úgy is, mint a koreai kultúra megértésére, szeretetére. A hansik természet közeli és – főleg az erjesztés jótékony hatása miatt - egészséges mivolta okán világszerte egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Mivel pedig az ételeinek nem kis hányada kellemesen csípős, ez a magyarok ízlésével is találkozik. A budapesti Koreai Kulturális Központban minden héten lehetőség nyílik koreai ételek elkészítését megtanulni, melyre máris nagy az érdeklődés. Az ott szerzett tapasztalatok és a most kiadott receptkönyv segítségével bárki, igen rövid idő alatt koreai mesterszakáccsá válhat.
A koreai konyha bizonyos ételei valóban nem állnak távol a magyartól. A rántott, fűszeres sertés-szeletek elkészítéséhez például - a szója szósz kivételével - minden megtalálható bármelyik magyar háztartásban. Vöröshagyma, fokhagyma, zöldhagyma, pirospaprika, fehérbor, cukor, méz, őrölt bors – ki hinné, hogy ezek koreai étel kellékei? Pedig így van. A hansik, több ezer éves múltra visszatekintő kulináris művészet, mely az ember és a természet közötti harmóniára helyezi a hangsúlyt. Ételei lassan készülnek, a friss zöldségek miatt vitaminban gazdagok. Koreában úgy gondolják: a finom és könnyen emészthető fogások egyik titka éppen az, hogy olyan odaadással készül, mintha csak „anya főztje” lenne.
A tonhallal, salátával kevert rizs sem tartozik éppen a nehéz ételek közé. A saláta szinte bárhogyan elkészíthető, a rizsre már nem áll ugyanez. Tudnunk kell, hogy Koreában más az étkezés formája. Ott a főétel a rizs és minden más, amit hozzá eszünk, az a köret. Nálunk ugye pont fordítva van! Ezért azután igen fontos a megfelelő rizs kiválasztása és elkészítése. Az Európában élő koreaiak vagy japánok kerekebb szemű rizst használnak és a főzés módja is más – de ennek leírását az ingyenesen beszerezhető szakácskönyv tartalmazza. Először hideg vízben áztatják, később – a főzés után – még állni hagyják. A cél, hogy a készre főtt rizs ne legyen gurulós, mert úgy nehéz volna pálcikával fogyasztani.
A marhahúsos, zöldséges tészta első ránézésre akár olasz étel is lehetne, de persze nem az. A hús mellett a fő kellék az édesburgonya üvegtészta, kell hozzá sok zöldség, gomba, fűszer, a tojássárgája pedig megsütve és csíkokra vágva csak díszítő eleme az ételnek. A könyv pontos leírását adja a koreai ételtípusoknak, egítséget nyújt a tálaláshoz és tanácsot is a pálcika használatához. A főzés előtti szeletelés például rendkívül fontos. Mindent azonos méretűre, formájúra, vastagságúra kell vágni, hogy egyenletesen főjenek meg és szépen lehessen tálalni. Nem mindegy a terítés módja sem. Másként rendezik el az asztalon az ételeket újévkor, a holdfesztivál napján vagy a gyermek első születésnapján, megint másként a menyasszonyi ajándék átadásakor vagy az ősökről való megemlékezéskor. A koreai étrend ma is folyamatosan változik, de felépítésében azonos maradt. A „nyugati” embereknek ajánlatos megismerkedni ezekkel az ételekkel, és – a hosszú, egészséges élet érdekében – étrendjüket hasonló elvek szerint alakítani.
Téved, aki a cím olvasatán valami közlekedési vagy lakásbiztonsági berendezésre gondol. Ezt a kifejezést egy ember magára alkalmazva használta – és bizony nem kicsi veszedelem az, amit feltárt. Tette ezt annak ellenére, hogy tudta: halálos veszedelembe sodorja általa önmagát. Ismereteink szerint még él, feltehetően Moszkvában. Az Egyesült Államok Észak-Karolina államából Moszkváig vezető útjáról könyvet írt, mely magyarul Rendszerhiba címen jelent meg.
Újabb csodálatos könyv látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Két fotóművész, Vizúr János és Kércz Tibor felvételeiből válogatva állt össze magyar és angol nyelven az „Álmodó Vizek” című kötet, melynek képeiből június 12-ig kiállítás is látható a Természettudományi Múzeumban.
Jól igazolja ezt az állítást – no meg még egy másikat is – a Hibernia Kiadó népszerű útikönyv sorozatának legújabb tagja, a „Varázslatos Csehország”. A másik állítás ugyanis így hangzik: Csehország nem csak Prága! A könyvben erre nézve is bőséges bizonyítékot, egyebek mellett például negyven térképet is találunk.
Több oka is lehet annak, ha egy könyv első kiadását követően, az ötödik évben megjelenik a második – átdolgozott kiadás. Talán a példányszám volt kevés, esetleg a tartalomba csúsztak hibák? Esetünkben az első állítás ugyan igaz, szerencsére a második nem. Az Erzsébetváros zsidó örökségét bemutató első kiadás óta viszont a városrész életében történtek olyan változások, melyek indokolttá tették, hogy új, megbízható, aktuális tájékoztatást kapjon a téma iránt érdeklődő olvasó.
Nem öregebb kétszáz évnél, de már vannak klasszikusai. Lenézték, vitatták, temették, most is él. Olyan, mint a jó bor vagy a jó szivar, az élvezetéhez érettség kell! Bár – ez sem egészen igaz. Nem zárt, nem egységes. Részelemei között van, ami képes magához édesgetni egészen fiatalokat és jó esély van rá, hogy aki először hatéves korában találkozott vele, hetvenévesen is a barátja marad.
