Az Operának, mint nemzeti intézménynek rangjából és helyzetéből fakadó kötelessége a vidéki operajátszás támogatása. Ennek elősegítésére rendezik meg már 2013-óta a Primavera sorozatot – emelte ki Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, az elkövetkező időszakról szóló tájékoztató kezdetén. Az pedig természetes, hogy a Kolozsvári Magyar Operát is mindig ideértjük, ebbe a sorba. A társulatok előadásait egy héten át láthatja majd a közönség az Erkel Színházban. Ugyanígy érvényes az esélyek felkínálása a magyar táncművészet számára. Ennek keretében a Magyar Nemzeti Balett immár harmadik alkalommal rendezi meg nagyszabású táncestjét, a Pas de Quatre-programot, amelyre az Erkel Színházba invitálja Magyarország legnevesebb balettegyütteseit. A TáncTrend esten pedig, március 30-án az alternatív táncműfajok képviselői lépnek színpadra. Az ország különböző színházaiban dolgozókról elmondható, hogy ugyannak művésztársadalomnak vagyunk tagjai, ezért feladatunk is a széleskörű bemutatkozási lehetősége megteremtése mindenki számára – hangsúlyozta a főigazgató.
A Magyar Állami Operaház énekkarának karigazgatója, Strausz Kálmán szerint a programsorozat egyik nagy értéke, hogy kiugrási lehetőséget kínál, de ugyanakkor komoly felkészültséget is igényel az énekkari művészek szólószereplése. A közönség két olyan darabot láthat, melyek egyébként nem kerülnének a repertoárba. Umberto Giordano, Fedora című operáját április 26-án 11 órakor és 28-án 19 órakor az Erkel Színház tágas büféjében adja elő tizenkét ifjú énekkari művész. A történet hamisítatlan francia romantikus tragédia, annak összes kellékével (párbaj, levél, félreértés, méreg), elsöprő érzelmével és a cári miliőben játszódó pétervári és svájci thriller minden fordulatával. A mű több mint 90 éve nem volt hallható Budapesten. Ugyancsak az Erkel Színház büféje lesz a helyszín április 30-án és május 2-án 19 órkor, amikor Nino Rota, A florentin kalap című művét tizenhárom énekkari művész tolmácsolja. Nino Rota neve ismerősen cseng az operákban kevéssé jártasaknak is. Az Országúton, a Háború és béke, a Zeffirelli-féle Rómeó és Júlia és A Keresztapa-trilógia zenei aláfestése, melynek második részéért a szerző a „Legjobb zene” Oscar-díját kapta, mind-mind az ő munkásságának része.
Az akár fesztiválnak is nevezhető Primavera érdekessége, hogy saját művészeti igazgatójának darabját hozza Budapestre április 21-én a Kolozsvári Magyar Opera. Júniusban lesz egy éve, hogy a társulat bemutatta Selmeczi György, Bizánc című operáját. Most az a ritka, szerencsés helyzet állt elő – mondta el az igazgató – hogy a színház vezető szopránja, Kele Brigitta visszatér erre a szerepre. Ő nagyon gyorsan rendkívüli karriert csinált és ma már a Metropolitain Operában énekel. Vendégszereplése is jelzi, hogy egyre inkább megtelik tartalommal a budapesti és a kolozsvári operaházak együttműködési megállapodása. Egy nappal később, április 22-én a Győri Nemzeti Színház mutatkozik be A varázsfuvolával. Másnap, 23-án, a Debreceni Csokonai Színház társulata mutatja be a Don Giovannit. A sorozat érdekessége, hogy 26-án ugyancsak Mozart Don Giovannijával érkezik a Pécsi Nemzeti Színház társulata, így az a különleges helyzet áll elő, hogy ugyanezt a darabot egymás után három különböző feldolgozásban is láthatja a közönség, hiszen március végén a budapesti társulat műsorán is szerepel. Verdi Rigolettója csendül fel a Miskolci Nemzeti Színház kiváló szólistáinak előadásában, különleges díszletek között április 24-én, majd 25-én mutatkozik be a Szegedi Nemzeti Színház Offenbach: Hoffmann meséi című produkciójával.
Az, hogy a legnagyobb hazai balett-társulatok együtt lépnek fel, ma már tradíció – állapította meg Solymosi Tamás, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója – és ez így marad jövőre is. Március 29-én a házigazda budapestiek a Trójai játékok című egyfelvonásos férfi balettparódiát mutatják be. A Pécsi Balett a Bach zenéjére készült Beszélj hozzám című McMillan-koreografiával érkezik a tánctalálkozóra. A Győri Balett művészei a kiváló, fiatal koreográfus, Lukács András, Bolero című koreográfiáját hozzák az Erkelbe, melynek során a cselekmény nélküli darabban, tíz női és tíz férfi táncos, azonos jelmezben, hatalmas fekete szoknyában táncol. A 25 éves Szegedi Kortárs Balett a Nemzeti Táncszínházzal közös produkciójában, Juronics Tamás, Stabat Mater című alkotását mutatja be. A darab az angyali üdvözlet pillanatát ábrázolja, amint Gábriel arkangyal megjelenik az ifjú Máriának és elmondja az Igét, mely szerint a szűz méhében az Isten gyermekét hordja.
A TáncTrend esten március 30-án az alternatív táncműfajok képviselői lépnek színpadra. A három fellépő formáció a Frenák Pál Társulat – a híres Fiúk című produkcióval - Fodor Zoltán társulata, az Inversdance, az ószövetségi történetet feldolgozó Eszter című előadásával és a Magyar Nemzeti Balett nyolc táncosa, akik Andrea Paolini Merlo, Metamorphosis Nocturnes (Éjjeli Metamorfózis) című koreográfiáját mutatják be. Ez a darab Ligeti György No. 1-es vonósnégyesére, a balettnyelv új használatának lehetőségeit megmutató táncprodukcióként készült. A vonósnégyes formáját tekintve a bécsi klasszicizmus szabályait követi, ám Ligeti műve hangzásvilágával és ritmusával egy új, modern világot ábrázol. Ez a kettősség a táncban is megjelenik. A célom az volt, hogy megvalósítsam a klasszikus lépések újszerű összekötését és egybeolvasztását modernebb mozdulatokkal – árulta el az előadásról Andrea Paolini Merlo.
A tavaszi sorozat két kiemelkedő szólóestje igazi, nagyszabású operaházi program lesz. Az első, Evelyn Herlitzius Wagner-estje április 11-én. A világ zenei színpadain Wagner szerepeinek egyik leghitelesebb tolmácsolója 1997-ben mutatkozott be a Drezdai Állami Operában. Európa szinte valamennyi vezető operaházában fellépett, többek között a milanói Scalában, a Berlini, a Bajor, a Bécsi Állami Operában, a Berlini Deutsche Operben, de meghívást kapott Japánba is. Énekelte a Tannhäuser mindkét női főszerepét, koncertelőadóként is jelentős művész, aki olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Solti György, Sir Simon Rattle, Dániel Barenboim, Kent Nagano vagy Pierre Boulez. Budapesti koncertjét, melyen felhangzanak többek közt a Lohengrin, A walkür, és Az istenek alkonya részletei, Jonas Alber dirigálja. Repertoárján Glucktól Brittenig az operairodalom jelentős darabjai szerepelnek, mellettük olyan ritkaságokat is vezényelt, mint a Nelson Mandela felesége tiszteletére írott Winnie c. opera.
A vendégszereplésekre június 2-án Juan Diego Flórez áriaestjével helyezi fel a koronát a Magyar Állami Operaház. A világhírű tenor első alkalommal 2011 novemberében énekelt a budapesti Operában. A perui csodatenort akkor számos külföldi rajongója is elkísérte a magyar fővárosba. Juan Diego Flórez már huszonévesen a milánói Scala színpadán énekelt, sőt megtörte a Scala 74 éves tradícióját, és egyik áriáját ráadásként másodszor is előadta a tomboló közönségnek. A világjáró énekes a legnagyobb dalszínházak és koncertszínpadok legkiválóbb dirigenseivel dolgozott, amerre jár, világsztárként ünneplik. Hazájában, Peruban szinte minden kitüntetést megkapott már, még bélyeget is bocsátottak ki a tiszteletére. Budapesti koncertműsorának első felében Delibes, Gounod, Bizet és Massenet műveiből ad elő részleteket, a másodikban Donizetti, Berlioz és Offenbach dallamai is felcsendülnek. A hangverseny dirigense, az amerikai Christopher Franklin olyan neves zenekarokat is vezényelt, mint a Royal Philharmonic Orchestra. Európa koncerttermein kívül megfordult Amerikában is, a kortárs zene elkötelezett híveként pedig több jelentős olasz és ausztrál mű ősbemutatóját vezényelte.
Már hagyomány a Borháló üzleteiben, hogy időről - időre felülvizsgálják a készleteiket és az újonnan érkező borokból bemutatót tartanak. Ilyenkor gyakrabban nyílik az ajtó, sűrűbben jönnek a látogatók, vásárlók. Valamennyien egyetértenek abban, hogy érzékelhetően bővül a választék, egyre színesebb a paletta, folyamatosan bukkannak fel érdekes, új borok.
Már szinte hazajárnak a szlovén képzőművészek a budapesti I. kerületbe, a Várnegyed Galériába. Ezért nem is volt meglepő, hogy a Szlovén Kultúra Napja alkalmából ismét ott nyílt gyűjteményes kiállításuk „A lélek tükre” címmel.
A cím talán némi fejtörésre ad okot, világosabb lesz, ha az azték név helyett a nálunk jobban ismertet használjuk. Ő Tollaskígyó, az azték mitológiában a tudás és a tanulás istene, aki most néhány hétre Budapestre költözött.
Arról, hogy a II. Világháború során rengeteg műkincs tűnt el a hazai múzeumokból – már nagyon sokat hallottunk. De, hogy ugyanez lejátszódott harminc évvel korábban is – nos, arról mindeddig semmit! Egy új kutatás most erre kíván fényt deríteni.
Különleges könyv bemutatója és egy kiállítás megnyitása zajlott egy időben Budapesten a Józsa Judit Galériában. A falakon, kódexlapokon látható a Belváros-Lipótváros krónikája és a különálló lapok együtt, könyv formában, kézbe vehetővé váltak.
