A Magyar Üvegművészeti Társaság ismét megrendezte háromévenkénti, nagyszabású csoportos kiállítását a HuGlass-t. A kiállításon 46 művész mintegy 100 alkotása látható az üvegművészet legkülönbözőbb területeiről. A nagy, nemzetközileg is elismert nevek mellett fiatal művészek is bemutatkoznak.

 Hogy rendezők mennyire komolyan vették az elhatározást, miszerint a fiataloknak is teret adnak, arra nézve talán a legjobb bizonyíték, hogy a kiállítás hivatalos meghívójának fotója is az egyik legfiatalabb alkotó, Ábel Tamás munkáját mutatja. A mai magyar üvegművészetre jellemző – és ezt a kiállítás is jelzi - hogy ebben a művészeti ágban egymás mellett, egymás törekvéseitől áthatva vagy éppen azoktól eltávolodva, generációk dolgoznak együtt. Azonos vagy egymástól eltérő tradíciókra alapozva, közös vagy más-más eszményeket vallva, egymással párhuzamos vagy elkülönülő áramlatokhoz vonzódva. Színesítik az összképet az erőteljes, karakteres ám magányos alkotói egyéniségek, valamint az iskolateremtő mesterek és követőik jelenléte, kisebb alkotócsoportok, nemzedéki csapatok térnyerése.

 A nehéz élethelyzetek ellenére mi készteti a művészeket az alkotás, küzdés körforgásában való részvételre – tette fel a kérdést dr. Sík Attila. A kérdés –folytatta - akár őrá vonatkozhatna, „miért is jött ide?”, de mindjárt választ is adott rá. Mindkettőre egy szó a válasz: a kreativitás. Bár ő nem művész – agykutató Angliában – akit mindig is érdekelt e művészet, ráadásul legutóbbi disszertációjában éppen a kreativitással foglalkozott. Noha a kreativitás majdnem minden foglalkozásban hol több, hol kevesebb szerepet játszik, mégis van két terület, ahol minden erre épül. Ez pedig a tudomány és a művészet! Bár a kutatókat a közös munka jellemzi és a művészek inkább önállóan dolgoznak, kreativitás nélkül mindegyikük szakmai halott.

Sík Attila vonzódása az üvegművészethez egy gyümölcsöstállal kezdődött jó néhány évvel ezelőtt. Volt egy elképzelése, milyen tálat szeretne látni az ebédlő asztalán: legyen üvegből, a stílusa legyen art nouveau, de egy kicsit modern. A boltokban ilyet nem talált, ám egy üvegművész munkái között rábukkant hasonlóra. Felkereste a művészt és megkérte: készítsen számára egyet. Mindjárt a megbízás hosszú beszélgetéssé változott, melyek később ismétlődtek. Megismerkedett más alkotókkal és rajtuk keresztül betekintést nyert a magyar üvegművészet jelenébe, közel- és félmúltjába. Elkötelezett híve lett a magyar üvegművészet népszerűsítésének.

 Feltehető még az a kérdés is: sokak számára miért pont az üveg ilyen vonzó? Talán, mert ez a legsokoldalúbb anyag. A legmisztikusabb, végtelen lehetőségeket hordoz magában. Lehet légiesen könnyed vagy masszív, robosztus, teljesen átlátszó vagy színpompás. Mindehhez a változatossághoz, melyet ez a kiállítás híven illusztrál, mindössze három dolog szükséges: anyag, tűz és a művészi kreativitás! Abból pedig itt nincs hiány Láthat a néző minimalista, optikai trükkökkel tűzdelt munkát, sci-fi ihletésű tárgyakat, szürrealista díszeket, art nouveau stílusú edényeket. Az alkotások magukért beszélnek, mind az anyagot, az üveget és a művészi agy kreativitását dicséri. Ezen a kiállításon egy csodálatos, tűzben született világ fedezhető fel a magyar üvegművészet legújabb remekeiben.

Az üveg roppant különleges anyag, amit a művészek hővel alakítanak. Ez a hő kétféle. Egyrészt az, ami az üvegműves kemencékből árad, de nem kevésbé fontos az a hő sem, ami szívükből fakad – mondta a megnyitó ünnepségen Erdész László, galériatulajdonos. Ez a hő szertesugárzik és örömet ad, mert elegendő csak széttekinteni a roppant változatos munkák gyűjteményén, hogy örömet érezzünk ennyi szépség láttán. Akik pedig Karácsony közeledtével ezt az örömet tovább is szeretnék adni vagy saját otthonukat díszítenék, válogathatnak a kiállított tárgyak között, mert minden darab megvásárolható. A kiállítás az Erdész Galéria & Design termeiben látható Budapesten, az V. ker. Balaton utca 4. szám alatt, egészen január 9-ig.