2019. április 25. csütörtök, Márk, Márkó és Márkus napja

Igaz ez akkor is, ha eltekintünk a gyermek születésének misztériumától és a kifejezést a szó tágabb értelmezésében fogjuk fel. Minden évben eljön az ideje a borok születésének is, szeretjük, keressük, várjuk az újbort, a szüret utáni első megjelenését nagy érdeklődés kíséri. Míg korábban csak a franciáknál volt nevezetes ünnep az újbor, a Beaujolais Nouveau megérkezése, az elmúlt években nálunk is mind népszerűbbé vált ez az esemény. Olyannyira, hogy az idén már tizenötödik alkalommal fogja megtölteni a Vajdahunyad vár termeit az Újbor és Sajt Fesztivál közönsége.

Mindkét világháború valamennyi áldozata előtt tisztelgő emlékművet avattak Budapesten, a XIII. kerületben, az I. Világháború befejezésére emlékezve. Miért csak most? A XIII. kerületet, mint közigazgatási egységet, 1938-ban hozták létre, korábban nem létezett. Ekkorra már – szerte az országban - régen befejeződött a „Nagy Háború” emlékműveinek felállítása, az utána következő években pedig a téma, különböző okokból, de sosem volt „aktuális”.

Meghirdetett címében: „Cherchez des Femmes” a kiállítás parafrazeálja a francia rendőrminiszter, Joseph Fouché híres mondását, mely akkor még egyes számban állt és őnála egészen másra vonatkozott. Itt, noha a cím ezt sugallja, olyan nagyon nem kell keresnünk a nőt – pardon, nőket – jelen vannak műveikkel, műveikben, teljes szellemiségükkel, sőt, személyesen is!

Immár 26. alkalommal írta ki a naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetsége, Magyarország és Közép-Európa legrangosabb természetfotós pályázatát, mely a korábbi évekhez hasonlóan, ezúttal is izgalmas küzdelmet hozott. A zsűri összesen 294 pályázótól 4000-nél is több képből válogatott és az értékes díjakért az utolsó fordulóban 125 mű versengett. A díjakat 2018. november 6-án adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol egyúttal megnyitották a pályázat legjobb képeiből rendezett kiállítást, és bemutatták a döntőbe jutott fotókból összeállított, Az év természetfotói - Magyarország 2018 című kötetet is, amely az idén is két nyelven, magyarul és angolul jelent meg.

A több mint három évig tartó felújítási munkálatokat követően - október legutolsó napjától kezdődően - ismét látogatható a Szépművészeti Múzeum. A múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb rekonstrukciós munkálatai során nem csupán a múzeumi épület újult meg, hanem a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve az állandó kiállításait is újrarendezték. A felújított múzeum az új állandó tárlatok mellett a Leonardo da Vinci és a Budapesti lovas című kamara-kiállítással várja a látogatókat.

Egy New York-i és egy bécsi gyűjtemény darabjait árverezik el november 8-án a Virág Judit Galéria – immár hagyományosnak mondható – Zsolnay-aukcióján. A tételek október 26-tól már megtekinthetők a Galériában, ahol ezzel párhuzamosan Párizs - Nagybánya 1904-1914 címmel kiállítás is nyílt. Az ingyenes tárlaton többek között Czóbel Béla, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor, Boromisza Tibor, valamint Perlrott Csaba Vilmos munkáival találkozhatunk.

Volt egy hely és volt néhány óra, ahol, és amikor az egy négyzetméterre jutó ötvösök száma sokszorosan haladta meg a nemzetközi átlagot. A megállapítás – mely valóban helytálló volt – Péter Vladimir ötvösművész kiállítás-megnyitó beszédében hangzott el, Budapesten, a Nagyházi Galériában.

Szokatlan, de roppant érdekes film bemutatóját tartották Budapesten, a XIII. kerületi Önkormányzat Prevenciós Központjában. Témája – anélkül, hogy látták volna – ismerős minden olyan család számára, ahol „tizenéves” korú gyermek él. Napjaink egyik nagyon nagy problémájáról, a fiatalok drogfogyasztásáról szól.

Vendégeket hívott első születésnapjának megünneplésére Elizabeth. Ám az érkezőket nem habos kakaó és csokoládétorta várta, bohóc sem bújt elő a sarokból. Jóféle pálinkával köszöntötték őket, és kisvártatva frissen főtt, ízletes halászlét tálaltak eléjük, finom borok sorakoztak az asztalon. Ennyiből máris sejthető, nem kisgyerek volt az ünnepelt!

Bár az utazás egyik célja egy kis vidéki kikapcsolódás volt, New York vonzereje leküzdhetetlen. Sorozatunk befejező részében oda látogatunk. A négy keréken másfélórányi távolság amerikai szemmel nézve macskaugrás, semmiből sem áll tehát egy-egy egész napot eltölteni a városban, melyről tudjuk: sohasem alszik. Látnivalókban pedig nem napokra, de akár évekre is ellát bennünket, csak győzzünk válogatni!

A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, a 20. századi brit festészet egyik rendkívül meghatározó, összefoglalóan Londoni Iskolának nevezett vonulatát ismerteti meg a magyar közönséggel. Francis Bacon, Lucián Freud és a Londoni Iskola festészetéből első ízben láthatunk rendkívül gazdag, az egyes művészeket főművekkel reprezentáló válogatást. A 2019. január 13-ig látogatható tárlat a londoni Tate Britainnel együttműködésben valósult meg.

Halálának harmadik évfordulóját megelőző napon, 2018. október 5-én felavatták Göncz Árpád szobrát Budapesten a XIII. kerületben, az Árpád-híd metróállomás mellett, annak észak-pesti oldalán. A területet tavaly szeptemberben hivatalosan is Göncz Árpád Városközpontnak nevezték el. A szobor most további lehetőséget nyújt arra, hogy méltó emlékhellyé váljon, őrizze az államfőnek, mint történelmi személyiségnek az emlékét.

Budapest Főváros XIII. kerülte 2013 óta ítéli oda a XIII. kerületi Építészeti-díjat. A díj a kerület közigazgatási területén, az elmúlt harminc évben megépült és használatbavételi engedélyt kapott, kiemelkedő építészeti színvonalú épületek tervezőinek elismerésére szolgál. Odaítélésről a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásbizottság dönt.

Ha az Egyesült Államokról esik szó, többnyire legelőbb New York, Washington, Las Vegas, Los Angeles, San Francisco – a nagyvárosok jutnak eszünkbe. Pedig hát, tudjuk jól, az a hatalmas ország nemcsak városokból áll. E cikksorozat első két részéből már kiderült: utunk célja ezúttal Pennsylvania volt, és ott sem egy nagyváros.

Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa Jehudi Menuhin kezdeményezésére, 1975-ben A Zene Világnapja rangjára emelte október elsejét. Ezt az alkalmat választotta Budapest Főváros XIII. Kerületének Önkormányzata, hogy emléktáblát avasson a kétszeres Kossuth-, valamint Liszt Ferenc-díjas, világhírű zongoraművész, karmester és zeneszerző, Kocsis Zoltán tiszteletére.

Erzsébet királyné, Ausztria-Magyarország közkedvelt Sissi-je, halála után 120 évvel meghódította Kínát! Az állítás bármennyire is túlzónak tetszik, lényegét tekintve igaz. Több mint 2,7 millió ember tekintette meg Kína négy nagyvárosában - Sanghajban, Pekingben, Jünnanban és Hszianban - a Magyar Nemzeti Múzeum, „Sissi és Magyarország - a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században" című kiállítását.

2018.09.29 17:33

Sok érdekes újdonsággal találkozhattak a meghívott magyar szakemberek a Szlovén Turisztikai Szervezet hagyományos, évi bemutatkozó rendezvényén. Az idén az országot a látogatók egy egészen új oldaláról ismerhették meg.

Az idén új helyszínre, a Nemzeti Múzeumba költözött a népszerű Sajtófotó, hivatalos nevén a World Press Photo kiállítás. Az október 23-ig - hétfő kivételével – minden nap látogatható kiállítás nemcsak ablakot nyit a világra az elmúlt év legfontosabb riportképein és dokumentarista filmjein keresztül, hanem azok értelmezéséhez is segítséget nyújt.

Fontos – és mondhatjuk, izgalmas – eseményre készül a képzőművészet kedvelőinek tábora. A Virág Judit Galéria 1998. október 5-én tartotta első aukcióját a Kongresszusi Központban. Napra pontosan húsz évvel később, 2018. október 5-én rendezi meg jubileumi aukcióját, melyen összesen 212 tétel - köztük Reigl Judit, Bortnyik Sándor és Rippl-Rónai József műve – kerül kalapács alá. A műtárgyak kikiáltási ára összességében megközelíti a 650 millió forintot.

Szerbia Köztársaság idegenforgalmi kínálatának megismertetésére látványos turisztikai fórumot tartottak a Köztársaság budapesti nagykövetségén a témakör magyarországi szakemberei számára. A rendezvényt a belgrádi Szent György Folklór Egyesület tánccsoportjának műsora nyitotta meg.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!