A járvány által előidézett hosszú, kényszerű kihagyás után ismét egy új kiállításon találkozhattak Jakobi Anna festőművész tisztelői. A budapesti Aranytíz Galéria adott otthon legújabb, „A fantomfájás térképei” beszédes címet viselő tárlatának. Nem is csalódtak a látogatók, mert a művész ismét egy teljesen új megoldással lepte meg közönségét.

Folytatjuk kalandozásunkat az UTAZÁS Kiállítás területén. Van még mit kiválasztani; szép tájak érdekes rendezvények, amiket - ha a járvány engedi - öröm lesz felkeresni.

Jól illik a 44. Utazás kiállításra egy régi mondás: az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet azért, mert végre VOLT Utazás kiállítás. Sír viszont azért, mert évtizedek óta nem volt ilyen szegényes. Igen, tudjuk, ez tőlünk független, kívülálló erők hatásának következménye. Ahogy a Színházi macskáról éneklik a világhírű musicalben: „Ködös emlék ma már az a szép ősi múlt”, amikor az A-épületet a külföldi, a D-t a belföldi kiállítók töltötték meg. Most nincs így.

Vasúton utazik és kerékpárt is vinne magával? A jegyért csak félárat fizet, a kerékpárért pedig semmit. Ugyanez igaz hajón is, de ott a kerékpárjegy kutyajegyre is cserélhető. Féláron válthat belépőt az ország összes kastélyába és igen sok gyógyfürdőbe. Kedvezményes árat fizet számos színházban, étteremben, balatoni vendégházban, akár két személy részére is. Hogyan lehetséges mindez? Elég hozzá egy szépen tervezett kártya, a dísze már évtizedek óta a magyar korona, a neve pedig Hungarycard! Varázslatos dolgokra képes.

Hódít a húsmentesség. Világszerte tapasztalható jelenség, hogy különböző okokra hivatkozva, de mind több ember mond le a húsfogyasztásról. Híveinek és ellenzőinek tábora évek óta heves vitákat vív egymással – látszólag eldöntetlenül. Érveik tárháza kifogyhatatlan és maga a téma sem új. A csak növényi táplálékot fogyasztó vegetáriánusokról már évezredek óta vannak feljegyzések. Budapesten 1896. május 3-án nyílt meg a Pipa utcában az első vegetárius-étterem. A kizárólag nyerskoszt evő Bicsérdy Béla tanai az 1900-as évek elején voltak népszerűek. A paletta ma is színes.

Budapestről, májustól októberig újra közvetlenül elérhetővé válik Kanada legnagyobb városa, Toronto. Az Air Canada légitársaság Boeing 787-9 Dreamliner gépei hetente összesen 894 helyet kínálnak majd az utasoknak. A heti három járat szerdán, pénteken és vasárnap, 13 órai felszállással indul Budapestről, míg Torontóból vissza kedden, csütörtökön és szombaton, 20:50-es felszállással indulnak a járatok a magyar fővárosba. Az első május 3-án, kedden indul Torontóból, Budapestről pedig május 4-én utazhatunk először közvetlen járattal az észak-amerikai világvárosba.

Születésének századik évfordulóján, előbb az emléktábláját koszorúzták meg a szülőháza falán, utána pedig felavatták a szobrát, Budapesten, a XIII. kerületben. Élete legnagyobb részét itt töltötte, a kerületnek díszpolgára is, de a nevét az egész ország ismeri – sőt még távoli kontinenseken is tisztelik. Kedvenc sportágában, a futballban, nemzetközi szervezeteknél magas tisztségeket töltött be.

Előfordult, hogy látott már egy üzlet polcán ilyen feliratot borospalackon? Tudta, mit jelent? Azt bátran feltételezhette, hogy nem a Balaton vizéből próbált valaki bort készíteni, de akkor mi ez? Fiatal borászok által pár éve indított, új kezdeményezésről van szó, melyről hamar bebizonyosodott, hogy valóban figyelmet érdemel.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Határrendészeti Tanszék, valamint az Innovációs és Technológiai Iroda tervezésében – szervezésében, határforgalom-ellenőrzést segítő rendszer tesztelésére került sor Csongrád-Csanád megyében, a magyar – román határszakasz egyik igen forgalmas pontján, a csanádpalotai határátkelőnél. Az eseménynek Magyarországon túlmutató, nemzetközi jelentősége van.

Ismét egy ritkasággal találkozhat a látogató a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Hónap kincse kamaratárlat keretében, a 20. század elején készült szelence lesz egy hónapig megtekinthető a múzeum Kupolatermében. Cserepesteknős páncéljából készült, rózsa csiszolású gyémántberakás díszíti és platinából készült csapok tartják helyén Aphrodité szelencéjének fedelét. Különleges kialakítása három ötvösmester aprólékos munkáját dicséri, fedelén a szerelem istennője mellett szárnyas puttók láthatók.

Van egy szakma, amelynél a munkavégzés eredményével lépten-nyomon találkozunk, de szinte egyáltalán nem figyelünk rá. Pedig a helyszíneit minden nap látjuk, ha akarjuk, ha nem. Elmegyünk mellettük, olykor egy percre talán meg is állunk előttük, de már lépünk is tovább. A városképhez tartozónak tartjuk, természetesnek vesszük, csak az tűnik fel, ha egyik vagy másik éppen hiányzik. Az üres, törött vagy eltakart kirakat már bántja a szemet, felhívja magára a figyelmet. A szakma pedig, amiről szó van, valójában nem is egy, hanem három területet ölel fel, a dekoratőrt, a kirakat- és a kiállításrendezőt.

Annak ellenére, hogy időben mindinkább távolodunk a II. Világháborútól, az ott történt események iránti érdeklődés nem lanyhul. Részben talán betudható ez annak is, hogy a különböző titkosszolgálatok aktáinak titkosítása mostanában kezd lejárni. Adatok válnak hozzáférhetővé, és bizony az írók ezt ki is használják. Van egy téma, ami különösen vonzónak mutatkozik: ez pedig a francia ellenállásnak nyújtott brit támogatás története. Már többen is feldolgozták, filmek is készültek belőle!

A világ Victor Vasarely néven ismeri, mi tudjuk azt is, hogy Vásárhelyi Győző 16 éves korában kezdett képzőművészeti tanulmányokba Újpesten, 1925-ben már reklámgrafikusi megbízásokat is kap és 1930-ban kiállításon is részt vesz. Még ugyanebben az évben – a jobb megélhetés reményében - Párizsba költözik, életét Franciaországban éli le. Hírnevét sajátos szemléletű alkotásai, a kinetikus művészet a fotografizmus alapozzák meg. Műveinek egy részét Magyarországon a pécsi és a budapesti Vasarely Múzeumokban őrzik.

Divatos játék lett a szabadulószoba. Olyannyira, hogy Budapesten jelenleg közel kétszáz működik, de a fejlődés nem áll meg. A napokban, a Belvárosban megnyílt a legújabb, ráadásul olyan helyen, ahol mellette még hat másik is található. A Neverland, valóságos szórakoztató központ, bár és étterem is egyben, csapatépítő játékok, családi ünnepségek számára is kitűnő helyszín.

Ismét egy új, passzívház technológiával készült, 35 bérlakást magában foglaló házat adtak át ünnepélyes keretek között Budapesten, a XIII. kerületben. Mondhatni, ez ott már szinte megszokottnak számít, hiszen a kerületi Önkormányzat egyedülálló bérlakás-építési programja idén már 20 éves és ez idő alatt, 12 helyszínen összesen 667 önkormányzati lakást építettek. Ami pedig még inkább figyelemre méltó: 2014 óta minden elkészült épület megfelel a passzívház minősítés feltételeinek.

Témájában, tartalmában meglepő, szokatlan, új eszközökkel szerkesztett, és egészen váratlan, megdöbbentő következtetésekkel záruló könyv látott napvilágot a Pallas Athéné Kiadó gondozásában. Dr. David Sulzer, amerikai idegtudós és zenész, eredetileg a Columbia University Press-nél megjelent munkája, a „Zene, matematika és elme” sok újdonsággal szolgálhat nemcsak a témát kedvelő olvasó, de a címben megjelölt három tudományterület szakemberei számára is.

Sajnos csak rövid ideig, mindössze február 13-ig lesz nyitva Barabás Márton, Munkácsy Mihály- és Príma-díjas festő, szobrász kiállítása a Műcsarnokban. Kár, mert egy roppant sokoldalú művész igen érdekes alkotásait láthatjuk, szinte műfaji megkötöttség nélkül. A négy és fél évtizedes életmű vizuális sokszínűsége miatt izgalmas. Festmény, szobor, installáció egyaránt megtalálható benne és mindegyikből van néhány valóban figyelmet érdemlő darab a kiállításon.

Január 11. és 17. között Budapestre figyel a világ! Nívójának köszönhetően a világ legrangosabb cirkuszfesztiváljai között számon tartott Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált 14. alkalommal rendezik meg Közép-Európa egyetlen kőcirkuszában, az egész évben üzemelő Fővárosi Nagycirkuszban. A fesztiválon a világ legjobb artistaművészei, kulturális csemegék és szakmai konferenciák várják az érdeklődőket.

Közel két év munkájának eredményét tartja kezében az olvasó, amikor felveszi az asztalról a megjelenésében impozáns és – elárulhatjuk – tartalmában izgalmas kötetet. A napokban jelent meg ugyanis a Ludovika történetét feldolgozó monográfia és album, melynek vezérgondolata a II. Lipót császárhoz 1790-ben intézett beadványból származik: „A hadi tudományokban való jártasság okából szükséges az ifjaknak bizonyos nevelést adni.” Ám az igény a képzett katonára ennél is régebbi gondolat. „A török áfium ellen való orvosság” című munkájában Zrínyi Miklós már 1661-ben leírta: „számosan kellene lenni, akik hadi regulákra oktatnák a népet.”

Egy valódi szlovák zenekar műsorával kezdődött a budapesti Szlovák Intézetben Szlovákia egyik legszebb tájegysége, Zsolna és környéke bemutatása. Szomszédunknál ez az a terület, ami a magyar turistáknál szinte egészen feledésbe merült, keveseknek jut eszébe, ha valami rövid, néhány napos kiruccanást terveznek. Pedig van ott bőven látnivaló a híres Árva várán kívül is!