Annak idején mindannyian tanultuk az iskolában, hogy voltak évszázadok, amikor külföldön úgy tartották: a magyar, lovas nemzet. Sokáig mi is így tekintettünk magunkra. Mára ez alaposan megváltozott, de szerencsére vannak, akik ebbe nem kívánnak belenyugodni. A hazai és a külföldi szakemberek egyetértenek abban, hogy Magyarország domborzati viszonyai ideálisak a tereplovagláshoz. Ez az a sportág, aminek a megtanulását már hároméves kortól el lehet kezdeni! Ha van megfelelően felszerelt lovas tanya, ahol az előírásoknak megfelelően, minden kész a bel- vagy külföldi vendégek fogadására az gazdasági szempontból is jövedelmező lehet. A hangsúly persze itt is – mint oly sok más esetben – a minőségen van. Tény viszont, hogy szívesen jönnek Magyarországra a külföldiek is lovagolni.
Ám van a lovaglásnak egy sokkal bonyolultabb – igaz, sokkal látványosabb ága is. Ez pedig a díjlovaglás. Nem új keletű találmány. Franciaországban, már XIV. Lajos hadseregének kiképzésében sokat adtak arra, hogy a katonák lova egy talpalatnyi helyen is engedelmesen mozogjon, forduljon, robbanékony, mégis nyugodt legyen. A díjlovas, ha nyeregbe száll, a ló és lovas közötti tökéletes harmóniát és összhangot mutatja be. Megtanulni, és különböző nehézségi szinteken gyakorolni, országszerte sok egyesületben van lehetőség. Persze – csakúgy, mint más sportágakban – gondok itt is akadnak. A Közgyűlésen a Közép-Magyarország régióról szóló beszámolójában dr. Paizs Gábor régiófelelős kiemelte: a bérelhető lovak hiánya sokakat a versenyzés feladására kényszerít és egyre zavaróbb a bírók hiánya is. Szerencsére a fiatalok érdeklődése, a „pónis csoportban” még változatlan. Anyagi gondok is jelentkeznek. Előfordult, hogy egy bajnokságon a versenykiírásban szereplő pénznyereményüket nem kapták meg a nyertesek.
Dallos Zsófia szövetségi kapitány beszámolójában arról szólt, hogy az idén 11 minősülési lehetősége volt lovasainknak hazai versenyeken és felkészülésüket számos edzőtábor is segítette, ahol a magyar edzőkön kívül neves külföldi szakemberektől is tanulhattak. Az év folyamán öt kiemelt itthoni versenyre is sor került, ahol nagyon színvonalas lovaglásokat láthatott a zsűri. A legtöbb induló az utánpótlás, a gyermek és a junior kategóriában volt. Különösen figyelemre méltó, hogy a versenyzők túlnyomó többsége lány! A nemzetközi porondon négy fontos eseményen vettünk részt. A felnőtt Európa Bajnokságon, a korosztályos Európa Bajnokságon, a póni Európa Bajnokságon és a Fiatal Lovak Világbajnokságán. Az év különlegesnek számít, mert mindegyiken, minden kategóriában csapatot tudtunk indítani. Itthon is két sikeres, hazai rendezésű nemzetközi versenyt tartottunk. Lovasaink a nemzetközi versenyeken összesen 38 első helyet szereztek meg!
A Szakbizottság elnöke, Kertész Viktor, beszámolójában a számokat elemezte 2014-től 2017-ig. Az adatok érdekesek. Bármilyen mutatót vizsgálunk, legyen az a megrendezett versenyek, versenynapok száma, a lovasok vagy a lovak szerint befizetett licencek összege, a díjlovas versenyeken induló egyesületek száma – mindig ugyanazt a képet kapjuk. Ha 2014-et alapnak tekintjük, 2015-ben visszaesés volt, 2016-ban számottevő, jelentős emelkedés mutatkozott és ehhez képest 2017 ismét gyengülést hozott, bár ez még mindig magasabb volt az első két év bármelyikénél. A számok jól mutatják, hogy 2015-ben volt egy enyhe válság a Szakbizottság és a sportág vezetésében. Az új szakbizottság 2016-ban kezdett működni és a hozzá fűzött remények adták a felívelő lendületet. Tudjuk, hogy kivétel nélkül minden országban, minden sportágnak hatása van az országba érkező külföldiek számára. Magyarországon a lovassport hosszú időn keresztül emelkedő pályán volt, azután ez különböző, vitatható intézkedések miatt visszaesett. Ha viszont a lovassport fejlődni tud Magyarországon, az húzza magával a színvonalasabb lovardákat, igényli a jobb edzőket, kiképzőket, túravezetőket. Mindezek hatására pedig nőni fog a hozzánk jövő turisták száma és ez sok embernek, végső soron pedig az országnak is bevételt jelent. A magyar díjlovas sport fejlődése akkor lehetséges, ha az a közösség minden résztvevőjének örömére történik. Ennek feltétele, hogy a résztvevők értsék meg vagy legalább próbálják megérteni egymást. Határozzák meg a cél irányába mutató következő lépést, olyat, amivel mindannyian egyetértenek, és ha ez megvan, cselekedjenek!
Mínusz tíz fok van és már leesett a hó a Tátrában. Lehet síelni menni. A helyi szakértők, akik a hegység növényzetének állapotából következtetést tudnak levonni, egy magashegyi virág nyílásából arra a megállapításra jutottak, hogy az idén hideg, kemény tél várható a Tátrában.
Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban szinte már megszokott eseménynek számít, hogy időről-időre kiállítással hívják fel a figyelmet egy kitűnő sportemberre. Az első emeleti Mácsai Galériában most Martinek Jánosról nyílt kiállítás, mely szeptember 22-ig ingyenesen látogatható. A következő, ősszel, majd Illovszky Rudolfnak állít emléket.
A Magyar Ökölvívó Szövetség április 1-én lezajlott közgyűlésén teljes tisztújításra került sor. Változás következett az Ellenőrző Bizottság, az Elnökség tagjai és az elnök személyében. Első hivatalos sajtótájékoztatójukon sok részletet mondtak el terveikről, megvalósításuk lépéseiről.
Bár az indulásig, július 14-ig még egy bő hónap van hátra, megtartotta első sajtótájékoztatóját a Magyar Vitorlás Szövetség. A 48. Kékszalag Erste World Nagydíj jócskán tartogat érdekességeket. Erre a versenyre ugyanis egész Európa figyel, hagyománya és rangja van.
Fontos kiállítás nyílt meg Budapesten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. Segít bennünket abban, hogy ne merülhessen feledésbe egy kitűnő sportember és katona emléke.
