2023. január 28. szombat, Károly és Karola napja
Rosalia, a nyárköszöntő borünnep
Gesztenyés kert, Budapesti kongresszusi Központ
1123 Budapest , Jagelló út 1-3. [ térkép ]
2015. May 08. - 2015. May 10.
Májusi napsütés, Rosalia! A gesztenyefák árnyékában sétálgatva megismerheti hazánk roséinak, pezsgő és habzó borainak ezer arcát. Jöjjön el, és válassza ki idei kedvenc roséját, pezsgőjét!

Május 8-10. között a Gesztenyés kertben széles borkínálat, kiemelt rosé paletta, gyöngyöző és habzó borok, valamint pezsgők várják a borkedvelőket. A több mint 50 borász borai mellett a street food ételek széles kínálata mutatkozik be. A Jazzy színpadon minden este koncert és éjszakába nyúló zene szórakoztatja a borozókat. Fellép Csemer Boglárka „Boggie”, a Mary PopKids, és az  iLLfon gT. A záróráig mulatók szórakoztatásáról a Jazzy DJ-je és Juhász Laci gondoskodik. A VINOLION borértékelő játékkal a vendégek kiválaszthatják a tavasz legkedveltebb roséját. A Rosalia ideális időtöltés a kisgyermekes családoknak is, hiszen számos program várja a legkisebbeket: lesz közös tánc, kézműveskedés, kenyérsütés, kürtőskalács készítés, arcfestés, és mini KRESZ pálya. Aki mélyebben szeretne elmerülni a rosék és pezsgők világában, az feltétlen látogasson el május 9-én, szombaton a Rosé és Pezsgő Mustrára.

 

Gasztronómia

Gasztronómiai szempontból igazán hálás, ha egy fesztivál témája a rosé, gyöngyöző, habzó és pezsgő borok világa, hiszen ezek a borok szinte bármilyen ételhez nagyszerűen illenek. Az idei Rosalia változatos gasztronómiai kínálattal jelentkezik. A vezérfonal - a borokkal való harmónián túl - a "street food" lesz. A Rosalia hangulatába kiválóan illeszkednek a sétálgatva elfogyasztott ínyencségek: a bisztró konyha kínálata, tengeri halak, osztriga variációk, sajt és sonka, kemencés buci, kolbászkák kenyértölcsérben, lepénykenyérben kínált hazai felvágottak, Fish & Chips, olaszos falatok, kürtőskalács, bonbonok, csokoládés finomságok, macaronok, finom kávé.

 

VINOLION borértékelő játék

Keressük 2015 tavaszának legkedveltebb roséját! Értékelj és oszd meg barátaiddal, hogy Neked melyik a kedvenc roséd. A játékban részt vevők véleményükért cserébe garantált ajándékot kapnak. Aki igazán lelkes borkóstoló, az akár minden órában gazdagabb lehet egy üveg finom roséval vagy a nap végén kisorsolt ajándék páros belépővel, amivel a szeptemberi Budavári Borfesztivál választékát is megkóstolhatja. A VINOLION csapata a helyszínen várja a játszani vágyó borkedvelőket.

 

Jazzy színpad

A Jazzy színpadon izgalmas zenei produkciók teremtenek jó hangulatot a borozgatáshoz. Május 8-án, pénteken 16 órától élő műsorral jelentkezik a 90.9 Jazzy Rádió Happy Hours magazinműsora Bálint Edinával. A rendezvényt 19.30 órakor nyitja meg Pokorni Zoltán polgármester. Este 20 órától fellép Csemer Boglárka „Boggie”, aki élete egyik legfontosabb megmérettetése, a Bécsben megrendezésre kerülő Eurovíziós Dalfesztivál döntője előtt tart főpróbát. Az énekesnő Parfüm című videoklipjével vált világszerte ismertté. Az utóbbi hetekben rengeteg felkérésnek kellett eleget tennie amellett, hogy nagy energiával készül a Dalfesztiválra. A Rosalián ennek ellenére teljes koncertet ad pár nappal a bécsi megmérettetés előtt. Éjfélig a Jazzy DJ-je ígér fergeteges szórakozást: hangulatos háttérzene vagy bulira hívó funky, igény szerint minden megszólal.

Szombat este 20 órától a Mary PopKids zenekar lép fel.  Saját definíciójuk szerint „jövőzenét” játszanak. Energikus, a soul, funk és az elektronikus zene határait elmosó élő koncertjeikkel szereztek maguknak hírnevet. Megfordultak már az összes jelentős budapesti klubban és néhány havonta teltházas koncerteket adnak az A38 Hajón. A fesztiválok nagyszínpadain kopogtató együttes 2014 áprilisában jelentette meg „The Blue Inside” című bemutatkozó nagylemezét, amely a szakma és a közönség szerint az év egyik kiemelkedő lemeze. A 2014-es év az eddigi talán legnagyobb áttörést hozta meg a zenekarnak, akik bemutatkozhattak a VOLT és a SZIGET fesztiválok nagyszínpadain is. A koncert után éjfélig Juhász Laci keveri a talpalávalót, a közönség hangulatához igazodva mindent hallható lesz.

Vasárnap 18 órától az iLLfon gT játszik mindenki számára ismerős Illés, Fonográf, Generál és LGT dalokat a ’70-es évekből. A zenekar tagjai korábban megfordultak a Hobó Blues Band,  Takács Tamás Dirty Blues Band,  a Universal és a Kovács Katit kísérő zenekarokban, valamint közreműködtek több zenés színházi produkcióban is. De ami még fontosabb, hogy a csapat egy ősrégi baráti társaságból állt össze, akik a műsorukban elhangzó dalokat évtizedek óta együtt énekelik.

 

Gyerekeknek

A fesztiválon a gyerekek kipróbálhatják, milyen autót vezetni, közlekedni. A ŠKODA KRESZ Parkban felállított közlekedési táblák és elektromos kisautók mókás, de biztonságos szórakozást nyújtanak a kicsiknek. A gyerekek kipróbálhatják a mini járgányokat és kerékpárokat, és ha ügyesek egy ŠKODA jogosítványt is szerezhetnek, amíg szüleik megismerhetik az új ŠKODA Fabiát. Idén a sütés fortélyait is megtanulhatják a gyerekek a Szittya Pita kuckójában és a Kürtős Legenda műhelyében, ahol maguk dagaszthatnak és süthetnek kifejezetten a számukra készített kellékekkel, berendezett mini konyhában. Vasárnap a gyerekeknek szól a Délutáni prograMOM: a kézműves műhelyben parafa dugóból készíthetnek játékokat, dísztárgyakat. Ebéd előtt a Tündök zenekar koncertje és a Budai Babszem Táncegyüttes táncbemutatója szórakoztat, majd a zenekar és tagjai táncház keretében tanítanak a kicsiknek néhány mókás tánclépést. Vasárnap ingyenes arcfestéssel válhatnak a gyerekek is igazi fesztiválozókká. A rendezvény alatt a Gesztenyés Kert nagy játszótere, pár percnyi sétára pedig a MOM Kulturális Központ játszótere várja a kicsiket. 

 

Rosé és Pezsgő Kert nyitva tartása:

Május 8. péntek                     14-24 óra között

Május 9. szombat                  10-24 óra között

Május 10. vasárnap                10-21 óra között

Belépés: ingyenes. Kóstoláshoz 1000.- forintért kristály kóstolópohár vásárolandó. A rendezvény fizetőeszköze az 500.- forintért bérelhető és feltölthető Metapay fesztiválkártya, illetve ingyenesen használható az érintés nélküli MasterCard PayPass bankkártya.

 

Rosé és Pezsgő Mustra

Május 9-én, szombaton bemutatásra kerül a közel teljes magyar rosé kínálat, valamint a siller borok, gyöngyöző és habzó borok, pezsgők széles palettája. A borászok személyesen kínálják jégbe hűtött boraikat, melyek a rendezvény alatt szabadon kóstolhatók. A 14.30-ra érkezőknek Zilai Zoltán, nemzetközi borbíráló ad szakmai útravalót a kóstoláshoz, valamint beszámol az április végén megrendezett Rosé Világversenyen (Mondial du Rosé) szereplő magyar borok eredményeiről. Akinek van kedve illatfelismerést játszani vagy egy kicsit tanulni, az feltétlen keresse fel a Borszakkört. Szórakozva tanulhatjuk meg, milyen különbségek léteznek rosé és rosé között. A játékosoknak azt kell kitalálni, hogy az álcázott palackok milyen fajtájú rosét rejtenek, ehhez persze segítséget kapnak a fajták jellemző aromajegyeit bemutató illatminták által. A résztvevők között borismereti tanfolyam kerül kisorsolásra.  A Rosé és Pezsgő Mustrán a borok mellé kreatív borkorcsolyák, falatkák vásárolhatók. Az első 100 vendég ajándék cseppőrt vihet haza.

Nyitva tartás:

Május 9. szombat                   14-19 óra között, pénztárzárás 18 órakor

Jegyárak és jegyelővétel:

Jegyek a Rosé és Pezsgő Mustrára elővételben a www.broadwy.hu oldalon, illetve a Magyar Szőlő- és Borkultúra irodájában vásárolhatók 3500.- forintért, a helyszínen 4500.- forintért. A Mustrára kóstolópoharat 1000.- forintért lehet bérelni. A Mustrára jegyet vásárlók között ŠKODA ajándékcsomag kerül kisorsolásra.

 

Töltsön el egy szép májusi napot a gesztenyefák árnyékában, beszélgessen, borozgasson, falatozzon, élvezze a koncerteket és válassza ki idei kedvenc roséját, pezsgőjét!

www.rosalia.hu

Kapcsolódó témák

Nagy idő egy ember életében, hát még egy faluéban. Egy olyan falu életében, amelyik hetven évvel ezelőtt még nem is létezett! Budapesttől 91 kilométerre, Pest megye déli részén, a Ceglédi járás területén található, 2800-an lakják. Középületeit ma már napelem-erőmű világítja meg és otthona olyan vállalkozásnak, melynek terméke nemcsak idehaza közkedvelt, de jelentős külföldi exporttal is büszkélkedhet.

Bár a cím ellentmondásnak látszik – valójában nem az. Két, egymással jó kapcsolatban álló pincészet mutatta be Kékfrankos borait egy kis budai borbárban. A Kóstolom borbár szerényen bújik meg a Lövőház és Káplár utca kereszteződésénél, de aki egyszer már felfedezte, nagyon valószínű, hogy vissza fog térni ide.

A borkedvelő, a borászokra csak kicsit is figyelő közönség körében könnyű kérdésnek számít, melyik az a magyar borász, aki hamarább lett külföldön „Az év borásza”, mint idehaza? A kérdést akár még a borászatának nevével is kiegészíthetnénk, valószínűleg az sem tenné nehezebbé a válaszadást.

A Békési Pálinkafőzde idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Hazánk egyik legnagyobb kereskedelmi főzdéje ez alkalommal prémium termékcsaládját új taggal bővítette, debütál a Békési Barackpálinka – derült ki a forgalmazónál, a Veritas borkereskedésben tartott tájékoztatón.

Minden eddigit felülmúló sikerrel zárult az idei – sorrendben már a XVI. Újbor és Sajt Fesztivál. A borversenyre korábban sosem látott mennyiségű, 525 minta érkezett, mutatva ezzel a fesztivál rangjának növekedését a borásztársadalomban. Megrendezésének helye is változott, a Vajdahunyad várból az Erzsébet körútra, az egykor volt Royal, ma Corinthia Hotel díszes termeibe költözött.

Blog ajánló
Városlátogatások Gyula városa
 Gyula városa Gyula rövid története Gyula neve a történészek szerint kétféle eredetű lehet. Az első elmélet szerint a honfoglaló magyarok katonai vezetőjének, a gyulának a tisztségére utal. A másik elmélet szerint, a város helyén álló egykori monostort egy Gyula nevű főúr alapította Gyulamonostora néven, és innen ered a város későbbi elnevezése. Ez a valószínűbb magyarázat, mivel Gyula régi magyar férfi személynév. A honfoglalás korában az ország második főméltóságát nevezték így, az első helyen a nagyfejedelem állt, akit kendének is neveztek. A harmadik pedig a rangsorban a harka volt. A Körös mentén fekvő mintegy 800 éves város neve először Károly Róbert Anjou királyunk 1313-ban kelt oklevelében szerepelt, később már uradalmi központ. Az uradalmat vezető Maróthy János idejében érkeztek Gyulára a Ferences rendi szerzetesek és ő építtette olasz építészekkel a Körös egyik kanyarulatában a gyulai téglavárat is. Ebből az időből származik a város címere is.A Maróthy család kihalása után a királyra szállt uradalmat Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta, de a trónutódlást szem előtt tartó Mátyás fia erejét akarta növelni azzal is, hogy 1484-ben főispáni, alispáni és szolgabírói tisztséget adott Gyulának. Ezzel a város Békés megye székhelye lett és közel 500 évig az is maradt. 129 évig müezzin hirdette a gyulai minaretekről Allah nagyságát és Mohamed prófétaságát. 1695-ben újra keresztény kézbe került a vár. A város lassan tért magához, még 1715-ben is csak 145-en lakták. A mocsaras, lakatlan békési területek döntő részét a kuruc szabadságharc bukása után „új szerzeményként” Harruckern János György kapta az osztrák császári udvartól. A várban maradt katonaság szétszéledt, de a román családok egy része a kastélyban vállalt szolgálatot és letelepedett a közelben – így született meg a gyulai Miklósváros, vagyis Románváros. A Szent Miklós parkban álló Szent Miklós Katedrális, vagy másnéven ismert Miklósvárosi templom nem csak Gyula, de Magyarország egyetlen román ortodox műemléki temploma.A város gyorsan fejlődött. Sok iparos, mesterember, kereskedő élt itt, az erdélyi hegyvidék és az Alföld kereskedői, lakói pedig egyre gyakrabban Gyulán cserélték ki áruikat. A gyulai vásárok a 19. század második felében élték aranykorukat. A fejlődő várost azonban a török hódoltság után is sok csapás érte: egymást érték a járványok, a tűzvészek és az árvizek. A középkori épületek közül csak néhány vészelte át a történelem viharait. Szerencsére a téglavár, mellette a rondella, a belvárosi iskola, a középkori fürdő épülete maradt meg az utókornak.A vár történetéről szóló leírást és videót az alábbi webcímeken találod. A Gyulai vár története: https://vinpet1942.blogspot.com/2022/11/a-gyulai-var-tortenete.html https://www.youtube.com/watch?v=dcd1U2i4AuY A trianoni békeszerződés a város számára is tragikus következményekkel járt. Gyula a gazdasági vonzáskörzetébe tartozó 30 település közül 26-ot elveszített, a magyar–román határt a várostól csupán 4 km-re húzták meg.  A város nehéz időszakot élt át 1950-ben is, amikor a megyeszékhelyi rangot Gyuláról áthelyezték Békéscsabára. A város képes volt a megújulásra. Az európai hírű gyógyfürdő és a fokozatosan felújított vár fellendítette az idegenforgalmat, nem is beszélve az aranyérmes, hungaricumnak minősített „gyulai kolbászról”. Látnivalók a városban. A Százéves cukrászda A Százéves cukrászda már a 18. század végétől már igazi közéleti központja volt a gyulai polgároknak. A város szimbólumának számító épület átvészelte az árvizeket is. A finom süteményeket korabeli ruhákba öltözött mosolygós, csinos lányok szolgálják fel, így az sem számít, hogy a korához illeszkedő „százéves tortát” nehezen vágja a villa.Erkel Ferenc szobraGyulán született Erkel Ferenc magyar zeneszerző a Bánk bán és a Himnusz alkotója. Szülőháza ma Erkel Ferenc Emlékmúzeum. Szobra, a róla elnevezett téren áll, a kőalapzat jobb oldalán a Magyar Himnusz szövegének és a kottájának első sora látható.Bodoki Károly szobor A Körösök és a Berettyó szabályozása terén jelentős érdemeket szerző vízügyi szakember szobra a Megyeháza utcában látható.Az Almási kastély A város szívében fekvő gyönyörűen helyreállított épületben berendezett kiállítás a 19.századi arisztokrácia történetét és életmódját tárja elénk. Megismerhetjük, hogyan élt és működött együtt az arisztokrata család és a személyzet a mindennapi életben, kinek mi volt a feladata, és hogyan fonódott össze a sorsuk egy kastély zárt világán belül.A gyulai kolbász A brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert, eredetvédett kolbász kellemesen füstölt, fűszeres illatú, különleges ízét, aromáját a felhasznált fűszerek harmóniája adja. Sajnos a nagyüzemű termelés kissé módosította az ízvilágot, de még így is nagyon finom. Kóstoljunk!Gyulára mindig érdemes ellátogatni, minden évszakban számos érdekes program várja az érdeklődőket. Nézzünk meg egy videót a városról.https://www.youtube.com/watch?v=XniXdcSSeYM                                                                                                    vinpet 2022
Városlátogatások Tokaj, a nemes borok városa
 Tokaj, a nemes borok városa Tokaj-hegyalja, történelmi borvidék kultúrtáj néven, már 20 éve a Világörökség része. A borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába. Többek között Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya legkiemelkedőbb termelőhelyeit, de ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Galambosi Pince, valamint Tolcsván az Oremus és a Bormúzeum pincéi is.A borvidék összefogását jelképezi a Tokaj-hegyaljai Polgármesterek Bora. Tokaj- hegyalja huszonhét településének vezetője, képviselője ezzel az aktussal erősítette meg a történelmi borvidék településeinek összefogását, összetartozását, hogy megőrzik, folytatják a 2001-ben kezdeményezett együttműködést, amely alapját képezte a világörökségi cím elnyerésének. A 2002-ben elnyert cím odaítélése alkalmából rendezett ünnepségen volt szerencsém személyesen is jelen lenni, felejthetetlen élmény volt.Még a városra lecsapó hatalmas vihar sem zavarta az ünneplőket. Nekünk, ebéd után, egy sátor ponyvája nyújtott menedéket, ahol megkóstoltuk a polgármesterek borát. Az eső csak nem akart elállni, ezért tovább kóstoltunk, ízletes borkorcsolyák társaságában, mindezt ingyen, az ünnep alkalmából. Úgy emlékezünk, hogy minden nagyon finom volt. Este az elhagyott kőfejtő természetes akusztikáját élvezve meghallgattuk a Carmina Burana-t. A tokaji borról. A magyar borvidékek zászlóshajója a világhírű tokaji bor! Rómában tokaji bort töltöttek a pápa misézőkelyhébe, a lengyel királyok tokajival ünnepeltek, s az orosz cárok a tokaji borvidék termésével vendégelték a külföldi követeket. A Szamorodni A szamorodnit olyan szőlőfürtökből préselik, melyeken rajta maradnak az aszúszemek is. Magának a szamorodni szónak a lengyel jelentése (ahogy termett). Hosszú időn keresztül a legnépszerűbb hegyaljai bortípus a szamorodni volt. A Tokaji Aszú Tokaj titka a nemzedékek óta felgyülemlett szőlőművelési tudás és tapasztalat mellett, a különleges termőterület. A vulkanikus altalajon agyag- vagy lösztalaj, a napsütötte déli lejtők, a Tisza és Bodrog folyók által meghatározott mikroklíma, mely kedvez a botrytis cinerea (nemes penész) kialakulásának, és az ezt követő aszúsodásnak. Az EsszenciaA legértékesebb bor az egész világon. Pontosan bornak sem nevezhetjük igazán, hiszen olyan töménységben tartalmaz cukrot, hogy alkoholtartalma kettő-hat foknál nem tud magasabbra emelkedni. Korábban orvosi rendelvényre is lehetett kapni intenzív roboráló hatása miatt. A Himnuszunkba is bekerült a tokaji bor: "Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél."  /Kölcsey: Himnusz/ XV. Lajos francia király e szavakkal nyújtott egy pohárka tokaji aszút Madame de Pompadurnak „Ez a királyok bora és a borok királya”. A király mondásának a latin megfelelője, a „Vinum regum, rex vinorum” ma is látható a kiemelkedő minőségű tokaji borokon. A tokaji bor is változik, sajnos nem előnyére. A magánpincészetek, birtokok helyett közös állami irányítás alá kerültek a szőlőtermő vidékek, elveszítve így egyediségüket, ami a borral való helyes és hiteles foglalkozás egyik alapfeltétele. Háttérbe szorult a szőlővel érdemei szerint való bánás, általános jelenséggé vált a kormányszintű döntéshozás helyi szinten is. A hektáronkénti tőkeszám csökkent, míg a hozamok a többszörösükre növekedtek. Az alapanyag alacsonyabb minőségét későbbi technológiai beavatkozásokkal próbálták korrigálni.A városról A világörökséggé nyilvánított város elvesztette romantikus báját. A Tisza és a Bodrog találkozásánál, a város és a borvidék déli kapujában fekvő, Tokaj hotelt lebontották, helyére egy méretes szállodaszörny épült.A művelés alól kivont kőbánya helyén egy betonmonstrum Fesztiválkatlant építettek tönkretéve ezzel a természetes akusztikát.A belváros még őrzi régi történelmi szépségét és hangulatát, érdemes végig sétálni a főutcán és megcsodálni az épületeket és szobrokat.Tokaj főterén fogadja a látogatókat Bacchus aki a római mitológia szerint a bor és a vidámság istene. Lehet választani, hogy az ivókút vizéből iszunk, vagy betérünk a Rákóczi borozóba. Az ivókút oszlopán, egy kőhordón ülő bronzalak egyik kezében szőlő, a másikban egy pohár bor van, láthatóan önfeledten mulat. Az ágyúgolyós ház Az épület 1849 januárjában Klapka György fővezér szállása volt, erről a homlokzatán elhelyezett emléktábla is tudósít. Falában ma is benne van a harcok során beékelődött ágyúgolyó.Néhány felvétel a városról:A bor fővárosa pincelátogatásokkal, borkóstolókkal várja a látogatókat.Nézzünk meg egy videót a városról: https://www.youtube.com/watch?v=7Vr-MaRZfw8&t=1s                                                                                                               2022
Egy nap a városban Élet a válság után - Vendéglátás emberi kapcsolatokra épülve
Azt hiszem, a válság és a vendéglátás közöshalmazának mélypontja volt a legsikeresebb éttermes, Zsiday Roy nemrégiben tett kifakadása azon vendéglátósok ellen, akik jótékonysággal, házhoz szállítással és hasonlókkal próbáltak talpon maradni úgy, hogy a munkavállalók nagy részét megtartják, és nem engedik el a kezüket. Persze, volt vendéglátós, aki úgy hazaküldött mindenkit, mint a sicc, ők aztán a válság után nyilván fizetett hirdetésekben reklámozzák majd az összetartó csapatba, a komplex gasztronómiai élményekbe és az emberi összefogás nagyságába vetett hitüket, és gyere hozzánk dolgozni, mert megbecsülnek. Közben nagyon várják a turistákat, de várhatóan azok nem jönnek, úgyhogy megy a fejvakarás. Most mit csináljunk? A vendégek nem hülyék. Most azért elvált a búza az ocsútól, és ennek már nincs köze ahhoz, hogy mennyire számolta ki a belsőépítész a lámpák dimmelési fokát, hogy mennyire hajol meg a főpincér téged üdvözölve vagy hogy mit jelent az éttermi élmény, a tulajdonos szerint. Ugyanis az éttermi élmény egy egészen más dolgot jelent immár sokaknak. Mondom, mire gondolok. Itt írtam a közösség erejére támaszkodó helyekről korábban. Abban azt találgattam, vajon a profitot legfontosabb értékmérőnek tartott helyek fenntarthatóak-e abban az értelemben, ahogy a szélsőségesen változó körülmények közötti fennmaradást tekintjük a legfontosabbnak, szemben a változatlan, és egyébként kedvező piaci és turisztikai körülmények közötti megtérüléssel. A kettő nagyon nem ugyanaz. Mert miközben voltak olyan nagyon fontos helyek, akiket elsorvasztott a kormány segélycsomagja, úgy akadtak olyanok is, akiknek kifejezetten jól jött a járvány. Utóbbiba tartozott volt a Mészáros utcai zöldséges is Simon István elmondása szerint, hiszen az emberek elkezdték felkutatni a környezetükben, sétatávra elérhető vállalkozókat, a hipermarketek napi sok ezer ember által látogatott standjai helyett inkább választva a kisebb boltokat, ahol a járvány kevésbé tud terjedni. Erősödtek a lokális beszerzési források, ezzel együtt pedig az emberek arra is rájöttek, hogy a sarki zöldséges általában jobban figyel az árura, a minőségre, meg lehet vele beszélni, mit szeretnénk, beszerzi, amit kérünk, és egy emberi kapcsolat kezd kialakulni köztünk, és a minket etető személy között, ahogy ennek egyébként lennie is kellene. A termelő és a konyhaasztalunk között tátongó tökéletesen fekete doboz ugyanis minden, csak nem megnyugtató. Én nem Budapesten vészeltem át a járvány miatti bezártságot, hiszen néhány éve kiköltöztem a városból, minél közelebb az érintetlen természethez, és innen látogattam be a városba - ez egyébként épphogy jót tett a kapcsolatunknak -, és ez a kettősség, a városi nyüzsgés és a vidéki csend kettőssége hozott egyensúlyba. Az itteni legközelebbi becsületes éttermet - Malackert vendéglő - egyébként korábban is kedveltem, mert a kemencében sült húsainak minősége egészen különleges egy főút menti vendéglőhöz képest, és sokáig tartott, mire rájöttem, hogy miért van ez. Az étterem lelke Marcsi, a hely tulajdonosa, egyben konyhafőnöke, aki úgy képes két segédszakáccsal lenyomni egy telt házat, hogy el sem tudom képzelni, hogy csinálja, szigorúan tartva a maga által felállított minőséget. A fia az egyik felszolgáló. Nem fenszi hely, a fogások nem különlegesek, csak egyszerűen becsületesek, és a maguk nemében szinte hibátlanok.   Szóval jó kemencés sültek vannak itt, nagyon baráti áron, emiatt rendszeres vendég voltam, de azért nem ANNYIRA rendszeres. Egyrészt ugye folyamatosan kutattam az új helyeket Budapesten, másrészt a sültekre is hamar ráunok, izgalmasabb ételekre vágyom, vagy épp több zöldségre. Csakhogy az önként vállalt karantén elején rájöttünk, hogy a két kis gyerekkel együtt, a munka mellett nem lesz időnk főzni, én meg nem tudok hozni jártamban-keltemben távoli helyekről semmit, így nagy izgalommal fedeztük fel Marcsi új ötletét: lesz menü. Ideális forrás, hiszen a személyzet gyakorlatilag az étterem meletti házakban él, az alapanyagokat a közelből szerzik be, vagy hozzák nekik hűtőautóval, és szinte Heves megyében vagyunk, ahol meg alig volt fertőzés a hivatalos adatok szerint (14 volt a legmagasabb szám). Szóval elhatározták, hogy kiszállítós menüt adnak ezentúl, 400 forintos levesekkel és 800-900 forintos főételekkel. És ez nem csak azt jelentette, hogy a korábbinál is olcsóbb lett egy adag, amit így meg tudtunk venni minden nap, hanem így megjelentek a repertoárban az olyan ételek is, amik nem feltétlenül a hús körül forognak: töltött káposzta, rakott krumpli, főzelékek és így tovább. De azért maradt a hús is uralkodó. A hús mindenhol hangsúlyos, hiába, az ide járó közönség igényli is ezt. Mi azért néha kikönyörögtünk zöldségköretet magában, meg sima lecsót és hasonlókat. Marcsi élvezte az új helyzetet, mert mindig is akart ilyesmiket is főzni. Mi is élveztük, mert változatosabb volt így a felhozatal, ráadásul kiderült, hogy Marcsi nagyon is jól tudja főzni ezeket a klasszikusokat, anyáink és nagyanyáink legjobb pillanatait idézve minden nap, Horváth Ilona útján járva. Úgyhogy mentem is, minden nap. Van azonban a családunkban egy kis bökkenő, ami most újra felszínre került: a lányom és Évi nem ehetnek tejterméket, sem tojást. Ez egy klasszikus magyar konyha esetében kihívás, különösen egy szűkített menülap esetében, de Marcsi mindig megoldotta a dolgot. Eleinte úgy, hogy vett fel a menübe olyan fogást, ami nekünk is jó. Aztán úgy, hogy elkezdett felkutatni vegán tejfölt, vegán tejszínt (sokkal drágábbak, mint a hagyományos tejes verziók), tojásmentes tésztákat, és nekünk ezt használta, külön készítve nekünk adagokat anélkül, hogy előre megbeszéltük volna! Nem számolt fel érte plusz pénzt. Gyorsan a matek: míg az éttermi kiszolgálás esetén az ÁFA 5%, addig kiszállításnál 27%. Ezen nem változtatott a kormány válságintézkedése, annak ellenére, hogy minden kiszállításra ment, így egy 800 forintos, egyébként kiadós, és tisztességesen elkészített főétel valójában csak 630 forintos bevételt jelent, ha nem tudnak belőle leírni ÁFA-t (nyilván valamennyit tudnak, az alapanyag-beszerzésnél). A menüztetés elvileg arról szól, hogy tömegesen készítesz el tök egyforma tányérokat, és így esetleg lehet egy pici nyereséged a végén. De 27% ÁFA mellett, és úgy, hogy figyelsz a tejmentessé tett fogásokra, nehezen. Ennek ellenére Marcsi odafigyelt arra is, hogy ha rakott krumplit kértem, és elfelejtettem szólni, hogy maradhat a tojás, akkor ahelyett készített egy külön gombás-hagymás réteget az ételbe, hogy jó legyen. Ha azt kértem, hogy a rántott hús helyett csak süsse meg a húst (tojás nuku), akkor nem bedobta a serpenyőbe, hanem grillezte, külön fűszerezve, pácolva a natúr húst. Ha két palacsintát kértem, hármat vagy négyet csomagolt. Ha négyet kértem, ötöt vagy hatot. Felfoghatatlan energiákat tett a menüztetésbe úgy, hogy szerintem lehetett vagy 10-20 olyan törzsvendége, akik minden nap jöttek ételért, tehát a bevétel nem verdeste a csillagokat. Viszont tudjátok, mit kapott? Olyan törzsvendégeket, akikre számíthat a bajban, és akik már nem csak azért mennek oda, mert éhesek, hanem mert nekik jó, hogy úgy beszélhetik meg az ebédet, mint otthon. Kérhetik, hogy mit főzzön aznap. Vagy olyanokat, mint én, aki mostani újranyitás előtt kidolgozta nekik a menüztetésben megszokott újfajta, egyszerűbb, háziasabb ételek megtartását, ennek piaci kommunikációját úgy, hogy ne legyen kockázat, ételt se kelljen kidobni, és a hagyományos étlap fogásait se veszélyeztesse az olcsóbb fogás. Marcsi nem tudja, mivel foglalkozom, így eleinte meglepődve - kissé kétkedve - vette a segítségnyújtásra vonatkozó javaslatomat, de amikor kidolgoztam az ötletet, nagyon örült neki. Emberi kapcsolatok. Te segítettél nekünk, amikor szükségünk volt rá, nem törődve a megtérüléssel. Most én teszem ugyanezt. Ezt jelenti a vendéglátás, emberi kapcsolatokra helyezve. Nem fogsz bezárni, mert nem hagyjuk. Mert fontos nekünk. Nem azért fontos, mert “fontos”. Nem úgy, ahogy a világ összes cégének fontos a világ összes pozitív törekvése. Nem azért, mert megtérül, vagy jól fest és mutogatni lehet, mert professzionális vagy szép. A fontos szó jelentése végre elválik a marketing bullshittől, mert mélyebben gyökerezik. Vannak olyan vendéglősök, akik még mindig kinevetik az ilyen gondolatokat. Nem professzionális. A professzionális az, ha bezársz, szevasztok, mindenki menjen haza, majd lesz valaki más. Akinek a profit a legfontosabb, annak más szempontok vannak a fejében, és sikeres csak így lehet, amennyiben a sikert profitban mérjük. De mi van, ha ez a siker csak “siker”? Mi van, ha a sikernek is vannak mélyebben gyökerező rétegei, ami a számukra láthatatlan? Ahogy a fontos dolgoknak. Ezt jól tudják azok, akik nem a pénzért élnek, hanem jól akarják érezni magukat abban a komplex élményben, amit a munkájuk jelent. Nem a céljuk felé úsznak, mint a cápák, hanem élvezettel lubickolnak az általuk megteremtett mini-világban, nem törődve vele, hogy kishalak. A járvány miatt ők kerültek reflektorfénybe, legalábbis a lokális közösség szemében, és az ő sikerük, az általuk fontosnak tartott dolgok egy pillanatra mindannyiunk számára fontosak lettek. És nagyon szeretném hinni, hogy ez így is marad. Malackert vendéglőCím: 2182 Fenyő út 3., Domonyvölgy
Egy nap a városban Élet a járvány után - Figyelem, pékrobbanás következik
Mielőtt beütött volna a krach, épp akartam írni egy posztot a második generációs pékekről. Aztán mára már a harmadik generáció képviselői fontolgatják otthon, nyissanak-e saját helyet. A járvány nagyon begyorsította itt a folyamatokat. Az első generációs kézműves pékek azok, akik külföldi példák segítségével sajátították el a kovászos kenyér készítését, lévén Magyarországon akkorra kihalt a tudás írmagja is. Ezek a pékek, akikről a blogon a nyitásuk után írtam az utóbbi tíz évben (Józsiról még akkor, amikor nem is volt boltja), ma már “rocksztárok”, ahogy az egyik olvasónk írta. A második generáció az, akiket az első generáció tanít meg a kenyérsütésre. A második generáció ennek megfelelően százszor annyi potenciális pékből áll, mint az első. Sok-sok évig az első generáció volt nekünk, de most nagy robbanás előtt állunk. A harmadik generáció pedig az, akiket a második tanít. Épp most. Facebook csoportokban, személyesen, blogokon keresztül. Még többen vannak, és a létrejöttüket nagyban segítette a járvány, ugyanis ők voltak azok, akik felvásárolták a kenyérlisztet a boltokban, miközben előtte soha nem tettek ilyet, és elkezdték kipróbálni, milyen az otthonsütés. Rengetegen vannak, akik személyesen megismerték a kovászt, a kovász az új vegánság és crossfit, mindenki bemutatja a világnak, hogy ő is csinálja. Az én közvetlen környezetemben is többen kezdtek bele ebbe, miközben korábban elképzelhetetlennek tartották ezt, és értek el jó eredményeket a kovásszal. És persze egyáltalán nem automatizmus, hogy egy otthonsütőből hivatásos pék legyen, hiszen elég sokan vezetnek autót, mégsem megy mindenki hivatásos sofőrnek, de a mostani gazdasági helyzetben, amikor sokan elveszítik a munkájukat, meg a vállalkozásuk bevételeit, azoknak elég biztos megoldás lehet egy pékség. Egy jó pékségnél gyorsan kialakul a törzsközönség, ennek tanúja voltam az utóbbi hónapokban a város legkülvárosibb és egyben egyik legfiatalabb pékségében, a Külvárosi Pékségben. Úgyhogy igen. Minél többen sütnek otthon, annál több jó pékség nyitása várható. Van azonban egy nagyon fontos különbség, amit észrevettem az első és a második generáció között, ami nyilván hatással lesz a harmadikra is. A “rocksztárok”, akik közül többet személyesen is ismerek, összességében alázatosan állnak a tésztához, a kenyérsütéshez. Azok, akikből a második generáció kiválása várható, valamint azok, akiket ők tanítanak, tehát egy elvi harmadik generáció tagjai lehetnek, helyenként elviselhetetlenül elitista képet festenek az online térben. Elég bemenni egy ilyen csoportba, és gyorsan bele lehet futni néhány nanecseszdfelazagyam-ba. Aki olvasta a Vadkovászos pékségről szóló írásomat, emlékezhet, hogy három tényező együttállása miatt örültem nagyon a találatomnak: távol a város középpontjától nehéz jobb minőségű pékárukat találni, az pedig, hogy minőségibb cuccokat viszonylag olcsón lehet kapni egy buszvégállomáson lévő bódéban, örömteli volt. Két dolog nem volt tisztázva a posztban, mert balga fejjel azt gondoltam, érthető: mi az a kenyérnél, hogy minőség (milyen szintjei vannak), és mi az, hogy olcsó (mennyiért lehet jó kenyeret készíteni). A poszt hatására a kovászszerető közösség ugyanis felháborodott. Állítólag ugyanis nem lehet igazán jó kovászos kenyeret készíteni ennyi pénzért (épp ezért dicsértem ugye a kenyér ár-érték arányát, ami úgy lehet magas, ha az érték relatív magas, vagy az ár relatív alacsony). Valaki konkrétan a fejemhez vágta, hogy én ugyan ne írjak semmit a kenyérről, mert képes voltam örülni egy “full élesztős kenyérnek". Az élesztő lett, úgy tűnik, az új sátán. Hogy ez mennyire balga dolog, arról egy gyors magyarázat. A kovászos kenyér a legjobb kenyér - ezt az állítást axiómaként kell a továbbiakhoz elfogadnunk, mintha azt mondanánk, hogy a direkttermő szőlők bora silányabb. Egyszerűen jobb az ízük, állaguk, héjuk, nemesebb és egyben hagyományosabb módon elkészíthető, összetettebb élelmiszerek. Úgyhogy a továbbiakban csak a kovászosra figyelünk, akkor is, ha néha szívesen lehúzok egy pohár othellót, szigorúan pinceszagú kávéspohárban. De nem elég a kovászos kenyeret keresnünk. Fontos megértenünk, hogy kovász és kovász között is van különbség, az elnevezés nem takar egyértelmű módot az elkészítésre vonatkozóan. Hagyományos értelemben az a kovász, amit lisztből és vízből készítenek, az adott hely természetesen előforduló élesztőgombái és baktériumai részvételével. Ez az a a kovász, amit egyszer elkészít a sütő vagy a pék, és onnantól életben van, és életben is kell tartani. Az élőlény évtizedekig, évszázadokig élhet, a pult alatt, egy hordóban, mindig, szinte minden nap kell vele foglalkozni. Ha az élőlényből egy darabot átvisznek egy másik helyre, akkor az ott található élesztőgombák és baktériumok “fertőzik meg”, és onnantól kezdve a kovász átalakul egy arra a helyre jellemző kovásszá. A kovász ezt, és csak ezt jelentette egészen addig, amíg a nagy pékségek el nem kezdtek ismét kovászt használni. A kovász másik, higított típusa az, amikor a kovászt gyorsan vagy lassan - de inkább gyorsan - előállítják, egy adott feladatra. Megerjed egy kevésbé nemes, kevésbé sajátságos gomba segítségével - konkrétan sütőélesztőt tesznek a masszába -, ettől élni kezd, aztán meg is sütik, el is pusztítják az egészet. A folyamat nem tart tovább három óránál, ami több, mint a sütőipari termékként árult gyorskenyér (a ma eladott kenyerek túlnyomó része), de kevesebb, mint a hagyományos kovásszal készült kenyerek fél napos babusgatásával töltött idő. Emiatt irtózni kell az élesztőtől? Nem. A helyén kell kezelni. Ugyanis élesztővel lehet tisztességes kenyeret készíteni, tökéleteset nem. Hagyományos, fél napos babusgatással lehet tökéletes kenyeret készíteni, olcsót nem. Tudjátok, miben van még sütőélesztő, és mi készül “kamukovásszal”? A Freyja csúcs-croissant-jai. Ja, a tésztához adnak egy kevés élesztőt, és ott a hordóban náluk a poolish, ami pontosan egy hosszú érlelésű, sokszor élesztős - Freyjánál vad - kovász. Rohadt jó dolgok készülnek sütőélesztővel, jelzem. A liszt minősége: na, az már tényleg game changer. “Kamukovász” - ezt a szót használják az élesztős kovászra a kézművesek, akik babusgatnak. Ezzel nekem csak az a problémám, hogy nagyon pejoratív. Ennek mentén aztán el is kezdődött egy káros folyamat ebben a nagyon-nagyon fiatal, csak második generációját élő közösségben. Az elitizmus gőgje kezdett terjedni. A Garat malom még a járvány első heteiben megfeküdt - a többivel együtt, persze -, amikor megrohamozták a tömegek, kenyérlisztért. A Garat malom egyike a legjobb malmoknak az országban, és ezidáig általában csak az vásárolt náluk - nyilván magasabb áron - lisztet, akinek fontos volt a minőség. A koronavírusos pánik miatt azonban bezárták a webshopjukat, és kiírták többek között az alábbiakat:   “Nem vagyunk felkészülve, hogy átvegyük azokat a vevőket a multiktól, akiknek eddig jó volt az ő lisztjük is.” Édes jóistenem. Én azt hittem, hogy egész idáig ezt csináltátok. Én azt gondoltam, hogy ezidáig boldogok voltatok, hogy eggyel több a törzsvevői kör, eggyel több ember hagyja ott a multilisztet - akármi is az -, és veszi a minőséget, és lehet edukálni, meg végre eggyel többen vagyunk. De ezek szerint a klub zártkörű lett lassan, és amint eléri egy malom az erőforrásai határát, elkezdhet fölényeskedni. Az ilyen hangulat is csak erősíti a leendő minőségi pékek gőgjét. Aki most találkozik először a kovásszal, és szeretne többet megtudni róla, annak nem jó, ha egy kellemetlen közösséggel találja szembe magát, mert nem kizárt, hogy egy életre elmegy a kedve attól, hogy ennek része legyen. A folyamat hirtelen a visszájára fordul. Nem jó, hogy azok maradnak szívesen, akik két perc alatt be tudnak állni a dühös kenyérelit táborba, és simán felpofozzák egy héttel korábbi önnön valójukat. Ne náculjunk be: lehet tisztességes, jó kenyeret csinálni anélkül, hogy természetes kovászt etetnénk minden nap, és a tökéletességre törekednénk. A tökéletességnek is megvan a helye, meg a tisztességes dolgoknak is. Ha minden embernek, a kispénzűeknek is, akarsz adni egy kiló kenyeret minden másnap, akkor nem törekedhetsz a tökéletességre, mert a világon nincs annyi kézműves pék, hogy ellássa őket, nekik meg nincs pénzük kifizetni a napi 200 kenyeret sütni képes emberek és eladók napi fizetését, szétdobva (plusz adók, járulékok, rezsi, bérlet, áram, nyereség). És ahogy a második, majd a harmadik generáció elkezdi kitermelni a kézműves pékségeket, és egyre többen lesznek szerte a városban, és minden csúcskenyérre vágyó, fizetőképes vendég válogathat már a közeli pékségek között, a jó pékek is kénytelenek lesznek tisztességes, olcsóbb kenyeret adni, hogy szélesebb közönséget vonzzanak. Nagyon nagy szükség lesz a tisztességes dolgokra, a tökéletes mellett. Egyvalamivel azonban tényleg baj van. Az elnevezéssel. Mert jelenleg az, hogy “kovászos kenyér”, sajnos nagyon sok dolgot jelenthet, és így a vásárló becsapására szolgál. Aki megkóstolja az egyiket és a másikat, az pontosan tudni fogja, mi a különbség, de ez így nem jó. Nem jó, ha a név, az elnevezés nem takarja az elnevezés tárgyát. Kell új szó a kétféle kovásznak, amivel megkülönböztetjük őket. És akkor talán megállíthatjuk a második generációs elitistákat is, akiknek többé nem kell pejoratív hangulatú, erőszakkal létrehozott szavakkal bizonygatniuk, hogy ők a kovászjedik, mindenki más pedig alja munkát végez, mert ez egyébként nem is igaz.
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!