A csaknem 100 festő több mint 170 alkotását felvonultató kiállítást Kövér László, az Országgyűlés elnöke joggal nevezte nagy jelentőségűnek. A képeken egy minden újra fogékony, magabiztos, munkája által gyarapodó, világhatalommá váló nemzet rajzolódik ki elénk. A modernkori demokrácia megteremtésére képes polgárság jött itt létre. A kiállítás utal az erős holland - magyar történeti kapcsolatrendszerre. Kapcsolat van a holland királyi család és az Árpád-ház között és Hollandia is sokat harcolt a Habsburgok ellen a függetlenségéért. A reformáció korában rengeteg magyar diák tanult ösztöndíjjal a leghíresebb holland egyetemeken, Amszterdamban, Utrechtben, Leidenben. Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós munkássága is az ott tanultakból táplálkozik. Rembrandt hiába halott már 350 éve, a modern értelemben vett európai egyéniség az ő képein jelenik meg először.
A Holland Külügyminisztérium európai együttműködésért felelős főigazgatója, Robert de Groot kiemelte: a holland „arany évszázad” társadalmi szempontból is jelentős volt. Olyan értékek alakultak ki és szilárdultak meg ekkor, melyek nélkül a festők nem tudtak volna szabadon festeni. Ez a tolerancia, a szólás és vallásszabadság, melyek nemcsak a hollandok számára voltak fontosak akkor, hanem a mai Európában is alapvetőnek számítanak! A művészet és a kultúra csak szabad társadalomban tud igazán fejlődni. Ezek a közös európai értékek összekötnek bennünket. A kohézió olyan szó, melyet az uniós tisztségviselők olyan területekkel kapcsolatban használnak, melyek gazdasági fejlettsége alul marad az európai átlagon. A szolidaritást pedig akkor, amikor a gazdagabb EU tagállamok több anyagi terhet vállalnak magukra, mint a szegényebbek. A kettő együtt, pedig feltételezi a jogállamiságot, ami kötelezi az állampolgárokat, vállalkozásokat – a társadalom teljes szövetét. Az EU lehetőséget teremt mindezek megtárgyalására, mert nemcsak azoknak fontos, ahol már megszilárdultak ezek az értékek.
Hét németalföldi tartomány összefogásával megalakult egy protestáns, polgári állam, és miközben függetlenségi harcot vívott a spanyolok ellen, megerősödött, meggazdagodott. Javai jelentős részét pedig a kultúra felvirágoztatására fordította – emlékezett vissza a kezdetekre Ember Ildikó, a kiállítás kurátora. Ettől lett a 17. század Hollandia aranykora, melynek legsajátabb, legmaradandóbb része a festészetben öltött testet. Mintegy ötezer festő dolgozott ekkor ebben a kis országban és műveik ott voltak a legegyszerűbb emberek otthonában is. Képeik máig a gyűjtők által legkedveltebbek közé számítanak, kiállításiak szerte a világon mágnesként vonzzák a látogatókat.
A most megnyílt budapesti kiállítás arra vállalkozik, hogy a holland kultúra e kimagaslóan termékeny korszakát minél teljesebben, a maga sokrétűségében mutassa be. Rembrandtra vonatkozóan a pálya elejétől kezdve az egyik legkésőbbi képéig láthatók fontos darabok, érzékeltetve tevékenységének páratlan sokoldalúságát, gazdagságát. A húsz képet együtt látni – kivételes esemény. Megismerteti e nyugtalan, folyton újat kereső és elképzeléseit diadalmasan megvalósító személyiséget, mégsem tudunk arra válaszolni, ki is volt Rembrandt? Hetvennél is több önarcképet festett, rajzolt – talán ő is ezt kutatta. Közülük négy van jelen Budapesten. A huszonhárom éves ifjú arcmása szinte megszólal. Ajka kissé nyitva van, szemöldökét felhúzza, haja kócos. Élet, ifjúi energia sugárzik belőle.
Alig néhány évvel később festette az egészalakos párisi önarcképét, keleties öltözetben. Ez az egyetlen portréja, ahol tetőtől-talpig mutatja magát. Büszkén feszít, egyik kezében sétapálca, másikat csípőre rakja, könyökét előre tolva, mint korának öntudatos polgára. Lábához az előtérbe egy bozontos pudli kutyát ültet. Kutatók feltételezik, hogy ez a később ráfestett kutyus a főalak ügyetlen lábtartását volt hivatott eltakarni. Ám az is lehet, hogy ez a pudli csak egy kedves fintor. Egy összekacsintás a nézővel, a vidám fiatal jelzése, ugyan, ne vegyétek már olyan komolyan ezt a hetvenkedő kiállást! Idővel persze ő is megkomolyodik.
Egészen más embert látunk már az 1640-ben keletkezett képen. Rembrandt ekkor 34 éves, beérkezett művész, egymás után kapja a portré megrendeléseket, a hágai udvar számára is dolgozik, már csak két év választja el attól, hogy megkezdhesse egyik legnagyobb művét, az Éjjeli őrjáratot. Ezen a majdnem életnagyságú, félalakos képen jobb karját elrejtve jelenik meg, a reneszánsz portré kompozíciójának megfelelően. Arckifejezése nyugalmat, magabiztosságot sugároz. Öltözete az északi tájaknak megfelelő, jelzi rangját, társadalmi helyzetét. A lapos, hasított szélű barettet viszont a tizenhatodik században hordták, az ő korában már ódivatúnak számított. Ugyanakkor éppen az ő önarcképei nyomán vált jellemző művészviseletté és ezt a jelentését szinte máig megőrizte.
Későbbi önarcképein nagyvonalúbban öltözött, ruházata hétköznapi, már nem érdeklik a külsőségek. Sokat látott, megtapasztalt küzdelmet, sikert, gazdagságot, szegénységet. Elvesztette két asszonyát és egyetlen fiát. Megöregedett. Arca püffedt és ráncos, de szeme élénk. Érdeklődéssel tekint a világba. Ő a „pittore famoso” a híres festő, akinek ezt az arcképét még 1671-ben megvásárolták Medici kardinális nevezetes festmény-arckép gyűjteménye számára. Hiszen ő minden idők egyik legnagyobb művésze, életműve Hollandia megszületésének és az ezzel összefüggő gyökeres vallási és társadalmi változásoknak, az emberek folyamatosan átalakuló életmódjának, gondolkodásának hű lenyomata.
Ha pedig nagy dolog egyszerre húsz Rembrandt képet látni Budapesten, akkor három Vermeer alkotást látni egyenesen szenzáció! Vermeer mindössze 38 képből álló életművéből most három jelentős darab van a kiállításon, noha korábban soha egyetlen egy sem volt Magyarországon. A Geográfus Frankfurtból, az Asztronómus a Louvre-ból, A katolikus hit allegóriája pedig a New Yorki Metropolitan Múzeumból érkezett. Ez utóbbinak története is van. Vermeer katolikus nőt vett feleségül, ezért 1653-ban maga is áttért. A protestáns Hollandiában a felekezet tagjai magánháznak álcázott templomokban tarthatták csak miséiket. Így lett a kép allegorikus és kerülhettek egymás mellé olyan motívumok, mint az egyetemességet jelképező földgömb, a bűnbeesésére utaló alma és kígyó, az oltáriszentség kelyhe és a feszület. A félrehúzott függöny azt az illúziót kelti, mintha a lakószobából egy kápolnába pillantanánk.
A kiállítás hét szekcióra tagolódik. Elsőként a történelmi hátteret mutatja be csataképekkel, a békeszerződés megkötésével. A második részben a portréfestészet remekei láthatók, a harmadik témája a bőség, hiszen a gyors meggazdagodás erősen hatott az emberek életmódjára. A negyedik rész a vallási pluralizmusnak a festészetre gyakorolt hatásával foglalkozik. A függetlenségi harc a reformáció jegyében folyt, a katolikus egyházat az elnyomó hatalom jelképének tartották. A református templomokból a szobrokat, képeket eltávolították, ám minthogy a katolikusok is gyakorolhatták vallásukat, a vallási témák ábrázolása az otthonok falán kapott helyet. A képek ötödik csoportja Rembrandtnak a kortársakra gyakorolt hatását mutatja, a hatodikban a városi élet jelenik meg majd a kiállítás a tájképekkel zárul. Soha még ilyen átfogó, az 1600-as évek holland művészetét bemutató kiállítást nem láthatott a magyar közönség, így ez a tárlat mindenképpen hiánypótló a hazai kiállítások történetében, és egyben az utolsó nagyszabású kiállítása a 2015 tavaszán felújítási munkák előtt bezáró Szépművészeti Múzeumnak. Érdemes kényelmes cipőt felvenni, legalább egy délutánt rászánni, sokáig, lassan sétálni a képek előtt!
www.szepmuveszeti.hu
Ez volt a kezdet, az első lépés a világsikerhez vezető úton – mondta el Rajk László azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: Oscar-díj jelölést kapott a Saul fia című magyar film.
A sztárvendég, Plácido Domingo iránti óriási érdeklődésre való tekintettel estéllyé alakítja február 6-i rendezvényét a Magyar Állami Operaház. Estélyt adnak, és ezzel esélyt, hogy a világhírű spanyol énekes fellépését 1236 vendég láthassa színháztermi kényelemben.
A tizenkettedik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A jó hangulat nem csak ennek volt köszönhető. A borászok bizakodóak, a 2015-ös év jó évjáratnak ígérkezik. Az pedig köztudott, hogy a bor és a sajt egymásnak jó barátai. Ahol sűrűbben nyílik a palack, ott több fogy a sajtokból is.
A Gundel Művészeti Díjat az ezredforduló tavaszán alapította a Gundel Étterem vezetősége. Az első díjátadásra 2001 májusában került sor: eleinte 10, a későbbi években 14 kategóriában díjazták a különböző művészeti ágak legjobbjait. Idén a díjazottak csoportja átalakult, egyenként két tagból álló, hat szakmai kuratórium dönt és a sor egy hetedik. új kategóriával gazdagodott.
Ötödik alkalommal rendezik meg Budapesten az InterContinental Szálló báltermében, november 29-én, vasárnap, 10 és 16 óra között a Diplomata Vásárt. A rendezvény a Diplomata Házastársak Budapest, és a szálloda közös szervezése, melynek célja, hogy rászoruló magyar intézmények támogatására pénzalapot gyűjtsenek.
