Október 4-én egy új, zenés színmű bemutatója volt Budapesten, a József Attila Színházban. Kalandos – bátran mondhatjuk - tragikus sorsú szerző, igen változatos pályát befutó, de mindenképpen világhírű darabjáról van szó, melyből írtak már musicalt, operát, három film is készült belőle. A tragédia 1932-ben íródott, az ősbemutató 1933-ban volt Spanyolországban és még ugyanebben az évben Buenos Airesben is bemutatták.
Méghozzá Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Az emberi civilizáció egyik bölcsője, az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be az október 4-én nyíló és február 2-ig látogatható kiállítás. Az Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000 - 500 című tárlat több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve európai kultúránknak is egyik gyökerét képezi.
Ám René, a szegény párizsi festő ezt korábban még csak nem is sejtette. Amikor kiderül, abból viszont hatalmas kalamajka származik, és mi is lehetne belőle más, mint operett. Lehár Ferenc, azóta világhírűvé vált operettjének, a Luxemburg grófjának dallamai 1909. november 12-én csendültek fel először, Bécsben, a Theater an der Wienben, most pedig, 115 évvel az ősbemutató után, szeptember 28-tól élvezheti a közönség ismét, Budapesten a József Attila Színházban.
Múzeumok, galériák termeihez szokott látogató számára felettébb különleges helyszínen nyílt meg egy szemléletében és tartalmában is érdekes gondolatokat kínáló kiállítás. Budapesten, a IX. kerületi Bakáts tér 1. szám alatt – szó szerint alatta – megbújó „Bakáts bunker” nyolcvan évvel ezelőtt talán légópince lehetett, bár a mostani látogatói között már alig lesz valaki, aki tudja, mit is jelent ez a szó. Nem baj! Aki oda leérkezett, nem ezen fogja törni a fejét, lefoglalja majd ismerkedés az alkotásokból kiáradó szellemiséggel. Megfejteni nem kell, mert bizonyára minden nézőnek, minden egyes kép, mást és mást fog jelenteni.
Horvátországban, Zágrábban nyílt meg 2024. június 26-án a világ legelső nyakkendő múzeuma, és hogy miért éppen ott, annak pontos oka van. Ennek a ruhadarabnak eredeti gyökerei – bármily meglepő is – jól bizonyíthatóan Horvátországig vezetnek vissza, ezáltal a nyakkendő szülőhelyévé nyilvánítva az országot. A múzeum nemcsak a divat és történelem szerelmeseinek nyújt felejthetetlen élményt, hanem bárki számára, aki szeretne mélyebben elmerülni ebben az izgalmas témában.