Szokatlan kép fogadta a sétálókat, akik az elmúlt hetekben a Városligetben, a Fővárosi Nagycirkusz tájékán jártak. Egy mozdony állt a főbejárat előtt- nem is akármilyen! Amikor odaszállították, Fekete Péter, Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója meg is indokolta: „Ez a mozdony pontosan annyi idős – 136 éves – mint maga a Fővárosi Nagycirkusz. Azt szeretnék ezzel hangsúlyossá tenni, hogy Budapest a világ cirkuszművészetének lokomotívja, húzóereje, hiszen az a megújulási folyamat, melyet a cirkuszművészet Budapesten produkál, jelentős hatással van a világ cirkuszművészetére”. Maga az időpont sem volt véletlen, hiszen január 7. és 12. között zajlott itt a cirkuszvilág egyik legnagyobb rendezvénye, a XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál.

A szokatlan művészeti alkotások kedvelői érdekes kiállítással találkozhatnak, ha március 13-ig felkeresik a budapesti Koreai Kulturális Központot. A Központ a megnyitása, 2012 óta osztja meg a koreai kultúra gazdagságát a magyar közönséggel. A mindjárt a nyitás kezdetén megindult sokszínű kulturális tanfolyamok látogatottsága jól jelzi, milyen tartós kötelékek alakultak itt ki az évek során. Ami a nyitáskor mindössze két területtel – a koreai gasztronómiával (hansik) és a sporttal, a taekwondoval – indult, mára virágzó, élettel teli közösséggé alakult, melyben évente több mint 1600 foglalkozáson közel 15000 látogató vesz rendszeresen részt. A kínálat a hagyományos kézműves, zenés és táncos művészetektől kezdve, a sporton át a modern popkultúráig terjed.

Könnyű, de ugyanakkor nehéz dolga is volt az Újszínházban Kszel Attila rendezőnek. Könnyű, mert olyan témát választott, amit mindenki – aki az utóbbi néhány évtizedben elvégezte Magyarországon az általános iskolát – bizonyára jól ismer. De pont ezért nehéz is, mert hogyan lehet ilyenkor valami újat mondani, valami olyat színpadra állítani, ami leköti a néző figyelmét, felkelti érdeklődését? Elöljáróban annyit elárulhatunk: sikerült neki! Van egy mondás: „Úriember biztosra nem fogad.” Itt pedig biztosra vehető, hogy a nézőteret estéről-estére megtöltő közönség igen nagy százaléka kívülről tudja Arany János híres balladáját, és még azt is joggal feltételezhetjük, hogy a keletkezéséhez fűződő történetet is. Ennek ellenére az előadás képes színes és érdekes lenni, elkerüli a túlzó drámaiság csapdáját, még szórakoztató is!

Nem kell nagy tehetség annak megjósolásához, hogy a következő hónapokban érdeklődők tízezrei utaznak majd Budapestre a környező országokból. Pedig csak egy okuk van rá: szeretnének bejutni a Szépművészeti Múzeumba, megnézni egy kiállítást. Volt ez már máskor is, akkor Munkácsy, Rembrandt, Rubens neve volt a vonzerő. Most nincs ilyen név, akik idejönnek, katonákat akarnak látni. Persze mindjárt érthetőbb lesz, ha hozzátesszük, hogy ezek a katonák közel 2500 évesek! Sőt, némelyikük járt is már Budapesten, 1988-ban. Az eredeti régészeti helyszín feltárása akkor még csak egy jóval szerényebb bemutatkozást tett lehetővé. Most, „Az öröklét őrei” című kiállítás, mely május 25-ig lesz látható, a kínai történelem több mint egy évezredét fogja át, középpontjában az első kínai császár agyagkatonáival.

Ray Cooney angol színész, író, 1991-ben egy vígjátékot írt „Out of Order” címmel. Alapötlete: egy miniszter kellemes, titkos légyottra készül egy fiatal ellenzéki nővel, ám egy holttestet találnak a hotelszobájában. Knut Bohwim norvég rendező 1992-ben ebből – hasonló címmel - filmkomédiát készített. Kern András és Koltai Róbert, mint rendezőpáros, az eredeti színdarabot véve alapul, 1997-ben ugyancsak filmre vitte a mulattató történetet. Ekkor már a címe „A miniszter félrelép” volt – bizonyára sokan emlékeznek rá. A sikersorozatnak még ma sincs vége. A komédia most visszatért a színpadra, a József Attila Színház mutatta be, címe: „Az államtitkár asszony félrelép”.