Mivel tűnik ki van Gogh a művésztársai közül? Mi vonzza a szemünket munkáihoz újra és újra? A kérdésre bizonyára nem kapunk választ, de elgondolkodunk majd rajta, az szinte bizonyos. Jelenleg Budapesten látható ugyanis a világ egyik legnépszerűbb multimédiás művészeti élménye, a „Van Gogh - The Immersive Experience”. Eddig már több mint 20 millióan látták: New Yorkban, Londonban, Berlinben, Szöulban, mindenhol százezreket nyűgözött le Van Gogh különleges posztimpresszionista világa, mely a budapesti BOK csarnokban szeptember 1-ig várja a látogatókat.

Bár, ha jobban meggondoljuk, ennek az írásnak – mely a budapesti József Attila Színház legújabb bemutatójáról, Heltai Jenő, Naftalin című bohózatáról szól – lehetne más címe is. Például: Főszerepben, a szekrény! Lehetne, mert ugyanúgy igaz ez is. Az előadás során semmi mással nem helyettesíthető az a nagyméretű szekrény, melyben a ruhák, bundák mellett még elfér hol egy férfi, hol egy nő, no meg, hogy kényelmes legyen, még egy szék és egy lámpa is.

Észak-Spanyolország területén, a Vizcayai-öböltől délre elterülő vidék, Kantábria, sokáig nem volt több kellemes kirándulóhelynél. A világ figyelme akkor irányult rá, amikor Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával meglátogatott egy barlangot a hegyekben. Nem ők voltak ott az elsők, 1868-ban fedezte fel egy helybeli lakos, Modesto Cubillas, amikor vadászat közben a sziklák közti mélyedésben rekedt kutyáját akarta kimenteni. A környező karsztvidék lejtőinek ezernyi hasonló ürege és barlangja van, ezért ennek különösebb jelentősége nem volt.

Varázslatos utazásra csábította vendégeit a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézet. A meghívást elfogadók az utat a népzene szárnyán tették meg, az irányt Bartók és Kodály mutatta. Ám ez alkalommal nem az ő zenéik szólaltak meg, visszamentünk egészen a forrásokig. Az Intercontinental Szálloda nagytermét megtöltő közönség egy előadóművész páros és két zenekar olyan műsorát láthatta-halhatta, mely meglepetésektől sem volt mentes.

Nem kifejezetten képzőművészeti alkotásokból, de a művészet fogalmától mégsem távol eső témában nyílt meg a 2024. február 11-ig látogatható, „Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában” című tárlat Budapesten, a Műcsarnokban. A kiállítás a Kelet felé forduló magyar építészek köréből mutat be néhány életutat a 19. századtól napjainkig. Valamennyi a keleti világhoz kapcsolódik, gondolatok és megvalósult alkotások által.