Mindazok számára, aki ma Magyarországon élnek – és érdeklődnek a képzőművészet iránt – az elkövetkező évtizedekben feltehetően nem lesz még egy ilyen alkalom. Tán még azt is megkockáztathatjuk, hogy ez az állítás egész Európára nézve is igaz lehet. A Szépművészeti Múzeum április 9-én nyíló és július 17-ig megtekinthető – Menny és pokol között című - kiállítása az európai festészet egyik legnagyobb hatású és legemblematikusabb életművét megalkotó németalföldi mester, Hieronymus Bosch (1450 körül - 1516) művészetét mutatja be.

Sokak számára bizonyára meglepő - mondhatni merőben szokatlan - kiállítás nyílt meg Budapesten, a Próféta Galériában. Nem a tárgyak újszerűsége vagy elkészítési módja érdekes, sokkal inkább a témaválasztás érdemel feltétlen figyelmet. A kiállítás címében olyan szó szerepel, amiről a hétköznapi ember, ha hallott is talán, valószínűleg alig tud valamit – meglehet, hogy azt is rosszul. A cím árulkodó, jelzi, hogy a művészek valamennyien, egyetlen csoport tagjai: „Szabadkőműves festők”.

A járvány által előidézett hosszú, kényszerű kihagyás után ismét egy új kiállításon találkozhattak Jakobi Anna festőművész tisztelői. A budapesti Aranytíz Galéria adott otthon legújabb, „A fantomfájás térképei” beszédes címet viselő tárlatának. Nem is csalódtak a látogatók, mert a művész ismét egy teljesen új megoldással lepte meg közönségét.

Születésének századik évfordulóján, előbb az emléktábláját koszorúzták meg a szülőháza falán, utána pedig felavatták a szobrát, Budapesten, a XIII. kerületben. Élete legnagyobb részét itt töltötte, a kerületnek díszpolgára is, de a nevét az egész ország ismeri – sőt még távoli kontinenseken is tisztelik. Kedvenc sportágában, a futballban, nemzetközi szervezeteknél magas tisztségeket töltött be.

Ismét egy ritkasággal találkozhat a látogató a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Hónap kincse kamaratárlat keretében, a 20. század elején készült szelence lesz egy hónapig megtekinthető a múzeum Kupolatermében. Cserepesteknős páncéljából készült, rózsa csiszolású gyémántberakás díszíti és platinából készült csapok tartják helyén Aphrodité szelencéjének fedelét. Különleges kialakítása három ötvösmester aprólékos munkáját dicséri, fedelén a szerelem istennője mellett szárnyas puttók láthatók.