Ha egy önkiszolgáló étteremben már a megnyitás napján, még este hét órakor is a kiszolgáló pulttól az ajtóig áll bent a sor, az már önmagában jelzi: van érdeklődés az éterem iránt. Nem is alaptalanul. Gyorsan híre ment, hogy egy új, török étterem nyílt Angyalföldön, a Béke utcában. Jó a helye, közel a Vasas pályához, előtte villamos, mellette buszmegálló van, körülötte a kisebb utcákban még parkolni is lehet. Mindez jó dolog, de igazán az a fontos, ami a tányérokba kerül. Nos, az első vélemények szerint azzal sincs hiba!

Horvátország egyik legszebb és Magyarországhoz is közeli régiója Isztria, a horvát tengerpart legészakibb szakasza. A félsziget tengerpartjairól és gyönyörű tengerparti városairól sokunk számára már jól ismert, ám belső területe igazi kincseket tartogat, és azok még felfedezésre várnak. Aki hajlandó egy kicsit elkalandozni a parti strandoktól, olyan varázslatos helyekre bukkanhat, ahol a történelem, a kultúra és a természet, egyesülten kínál remek élményeket.

Él közöttünk egy negyvenes évei elején járó, gondolkodó, képkereső. Nem fotográfus, inkább a világot nyitott szemmel és – mintegy másfél évtizede – fényképezőgéppel a kezében járó ember. Nevezhetjük akár útkeresőnek is. Számára az a legfontosabb, hogy az útjain fejlődhessen, tanulhasson, még akkor is, ha időnként messzebbre kerül a fotózástól. Mert azt biztosan tudja, hogy az útján csak egyet nem szabad: megállni!

Mivel tűnik ki van Gogh a művésztársai közül? Mi vonzza a szemünket munkáihoz újra és újra? A kérdésre bizonyára nem kapunk választ, de elgondolkodunk majd rajta, az szinte bizonyos. Jelenleg Budapesten látható ugyanis a világ egyik legnépszerűbb multimédiás művészeti élménye, a „Van Gogh - The Immersive Experience”. Eddig már több mint 20 millióan látták: New Yorkban, Londonban, Berlinben, Szöulban, mindenhol százezreket nyűgözött le Van Gogh különleges posztimpresszionista világa, mely a budapesti BOK csarnokban szeptember 1-ig várja a látogatókat.

Gyakran mondják, hogy van egy dolog, amihez ebben az országban mindenki ért. Az is, aki nem! Ez pedig nem más, mint a futball! Az állítás igazságán talán nem érdemes vitatkozni, de ha egy pillanatra belegondolunk, egy valami fel kell, hogy tűnjön. Egy ennyire a közérdeklődés középpontjában álló témának mindezidáig nincs saját újságja! Nincs, ami csak ezzel foglalkozik és lehetőleg magas színvonalon. Nos, ennek mától vége!

Amint azt az első részben már szomorúan megállapítottuk, az idei UTAZÁS kiállításon tapasztalható változások nem sok örömre adtak okot. De mindazok, akik valóban azért jöttek ki ide, hogy használható, gyakorlati utazási tanácsokhoz jussanak, mégsem távoztak üres kézzel. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy megállapítsuk, a hazai díszvendég, Gyula és Békés Vármegye igazán kitett magáért! A pultjaikon rengeteg, részletes, írásos anyag várta az érdeklődőket, és a szórakoztatásukról is gondoskodtak.

(Ut-2024-1) Igen, tudjuk, fölösleges azon tépelődni, hogy körülöttünk minden megváltozik. Így volt ez, amióta ember él a fölön – sőt már annak előtte is! A szomorú csak az, amikor látjuk, hogy amit szeretünk, nem az előnyére változik, ez pedig sajnos igaz a 46. budapesti UTAZÁS Kiállításra is. Sejtették a szervezők is, ezért a szó mellé egy külön + jelet tettek, hangsúlyozták is erősen a plusz szócskát, elsorolva: mi minden egyéb társult hozzá az idén. Így viszont a „plusz” vált dominánssá! A megszokott „A pavilon” kétharmadát, biciklipálya, lakóautó dömping, és bazárárusok csapata töltötte fel. Az igazán fontos, nagy, ismert, magyar utazási irodák közül egyetlen egy sem volt jelen!

Bár, ha jobban meggondoljuk, ennek az írásnak – mely a budapesti József Attila Színház legújabb bemutatójáról, Heltai Jenő, Naftalin című bohózatáról szól – lehetne más címe is. Például: Főszerepben, a szekrény! Lehetne, mert ugyanúgy igaz ez is. Az előadás során semmi mással nem helyettesíthető az a nagyméretű szekrény, melyben a ruhák, bundák mellett még elfér hol egy férfi, hol egy nő, no meg, hogy kényelmes legyen, még egy szék és egy lámpa is.

Véget ért a 42. AGROmashEXPO és AgrárgépShow. A négynapos kiállításra több mint 40 ezren voltak kíváncsiak a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, ahol - a rekordszámú kiállító miatt - mind a 8 pavilont megnyitották a szervezők. Az agrárium legnagyobb hazai rendezvényén a mezőgazdaság minden ágazata és összes jelentős szakmai szervezete képviseltette magát, és ott voltak a legfontosabb gép- és termékforgalmazók is.

Észak-Spanyolország területén, a Vizcayai-öböltől délre elterülő vidék, Kantábria, sokáig nem volt több kellemes kirándulóhelynél. A világ figyelme akkor irányult rá, amikor Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával meglátogatott egy barlangot a hegyekben. Nem ők voltak ott az elsők, 1868-ban fedezte fel egy helybeli lakos, Modesto Cubillas, amikor vadászat közben a sziklák közti mélyedésben rekedt kutyáját akarta kimenteni. A környező karsztvidék lejtőinek ezernyi hasonló ürege és barlangja van, ezért ennek különösebb jelentősége nem volt.

Varázslatos utazásra csábította vendégeit a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézet. A meghívást elfogadók az utat a népzene szárnyán tették meg, az irányt Bartók és Kodály mutatta. Ám ez alkalommal nem az ő zenéik szólaltak meg, visszamentünk egészen a forrásokig. Az Intercontinental Szálloda nagytermét megtöltő közönség egy előadóművész páros és két zenekar olyan műsorát láthatta-halhatta, mely meglepetésektől sem volt mentes.

Az édességeket kedvelők bizonyára örültek annak, amikor tavaly első alkalommal hirdettek meg egy korábban még nem létezett versenyt. „Az Év Pálinkás Bonbonja” verseny nagy sikernek bizonyult, ezért a szervezők, a Gyulai Pálinkafesztivál és a Magyar Cukrász Ipartestület vezetői úgy döntöttek – idén is meghirdetik. A nevezéseket 2024. február 1. és április 12. között fogadják.

Brazíliáról mindenki hallott, de még kevesen látták. Az utazni szeretőket is visszatartja a gondolat, hogy túl messze van, ezért az utazási irodák túl drágán adják, egyénileg megszervezni ide egy utat pedig túlságosan bonyolult lenne. Mindezekben kétségtelenül van igazság, de ezek a problémák megkerülhetők. Kevesen tudnak arról, hogy Rio de Janeiróban létezik egy magyar utazási iroda – már 34 éve!

A mesterséges és a természetes illatosítók, illatgyertyák használatának mérséklését javasolja a Semmelweis Egyetem közegészség-tudományi szakértője. Nemcsak az ünnepi időszakban, de még azon túl is! Amellett, hogy potenciálisan egészségkárosítók, az illatosítókból felszabaduló anyagok és égéstermékek felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre.

Magyarországon Horvátországról a legtöbb embernek sokáig kizárólag a napfény és a tengerpart jutott eszébe, és utazást is leginkább a nyaralási időszakra tervezett. Pedig ez az ország télen teljesen más oldalát mutatja meg, amelyet még sokan nem ismernek. Több szempontból is szerencsésnek nevezhető, mert tengerpartja éppúgy van, mint magas hegyei, gyógyfürdőben, sajátos, népi hagyományokban, jó ételekben sincs hiány. Ráadásul közvetlen szomszédunk, a tőlünk legtávolabb eső pontja is könnyen, gyorsan felkereshető.

Nem kifejezetten képzőművészeti alkotásokból, de a művészet fogalmától mégsem távol eső témában nyílt meg a 2024. február 11-ig látogatható, „Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában” című tárlat Budapesten, a Műcsarnokban. A kiállítás a Kelet felé forduló magyar építészek köréből mutat be néhány életutat a 19. századtól napjainkig. Valamennyi a keleti világhoz kapcsolódik, gondolatok és megvalósult alkotások által.

Bár az előkészületek már februárban megkezdődtek, a rendezők jól tudták, hogy a kiállítás majd csak decemberben nyílik meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. A jövő év augusztus 25-ig látható gyűjtemény 500 évre visszamenőkig irányítja rá a figyelmet a nők helyzetére, személyes történetére, házasságaikra. Több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik meg a kiállításon, féltve őrzött ruháik, kellékeik, szerelmes leveleik, amelyek mind a női szerepekhez és az esküvőhöz, házassághoz fűződő viszony változásáról mesélnek.

Azt már évezredek óta tudjuk – és bizonyára rengetegen tapasztalják napjainkban is, hogy az időjárás hatással van az egészségi állapotunkra. Már ötezer évvel ezelőttről is fennmaradtak olyan orvosi előírások, melyek figyelembe vették az időjárási változásokat! Ismerünk ilyen feljegyzéseket az ősi Kínából, csakúgy, mint az arab Avicennától, a kérdéssel Hippokratész is foglalkozott. Az amerikai hadseregnél 1820-ban Fleming rendelt el meteorológiai megfigyeléseket. Magyarországon az első jelentős orvosmeteorológiai feljegyzéseket egy Borsod vármegyei főorvos, Benkő Sámuel készítette, nagyjából ugyanebben az időben. A Nemzetközi Biometeorológiai Társaság 1956-ban alakult meg Párizsban.

Nincs abban semmi meglepő, hogy Shakespeare művei túlélnek évszázadokat és az sem számít ritkaságnak, ha egyik-másik megfiatalodva, új életre kel. Ez történik napjainkban is Budapesten, a József Attila Színházban, ahol december 9-én volt a bemutatója egy ilyen – eredeti formájában négyszázhuszonkét évvel ezelőtt - 1601-ben, Twelfth Night, or What You Will címen született darabnak.

Több szempontból is különleges a kiállítás, ami 2023. november 29-én nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában. Ezen a napon ünnepli Keserü Ilona, Kossuth- és Munkácsy-díjas, a „Nemzet Művésze” címmel kitüntetett grafikus, festőművész a kilencvenedik születésnapját és ebből az alkalomból a Galéria a grafikai életműből - papíralapú műveiből, rajzaiból és sokszorosított grafikáiból - álló tárlattal tiszteleg a művész előtt. A válogatásban a művész maga is részt vett és a gyűjtemény címét is ő adta. A 64 műből álló válogatás több mint hét évtized papírmunkáit mutatja be, köztük olyan alkotásokat is, amelyek még sosem szerepeltek a nagyközönség előtt.