A címben szereplő tanácsot Kiss Zoltán cukrászmester adta a résztvevőknek az Év Bejglije verseny eredményének kihirdetésekor – nem véletlenül. Feltételezzük, az otthoni bejglisütésre vállalkozók is tudják ezt, de azért nem árt ismételni. A versenyt a Magyar Cukrász Ipartestület a negyedik alkalommal hirdette meg és az idén már ötvennél is több alkotás versengett a díjakért és a kitüntető címekért.

Sokan mondják, hogy Rió az egyik legszebb város a világon. Egyik része a Dél-Atlanti-óceán partján van, de a másik oldalán ott a hegység, a közepén pedig egy hatalmas erdő, a világon a legnagyobb városi őserdő! Ennek a háromnak az összhatása csodálatos, amihez még egy különleges kultúra is járul. Évente közel egymillió turista látogat Rió de Janeiróba a karnevál idején. Nemcsak azért, hogy részt vegyen a világ legnagyobb show műsorán, hanem azért is, hogy megtapasztalja az egyedülálló, brazil afro-európai kultúrát.

Érdekes könyvhöz érdekes bemutató illik – és ezt jól tudták a Helikon Kiadó szakemberei is. A könyv nemcsak azért érdekes, mert egy virtuális utazásra hív hat országon és 500 éven át, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa: bor nélkül ugyan lehet élni, de nem érdemes. Abból mindig valami felfordulás származott a történelemben. A kötetből az is nyilvánvalóvá válik, hogy a bor áldás az emberiségnek, bár ez az állítás – az egyes emberekre vonatkoztatva – már nem mindig állja meg a helyét. Elöljáróban annyit azért mégis elárulhatunk, hogy alcíme: „Az újvilági bortermelés szórakoztató története” a mi esetünkben bizonyosan helytálló!

Nem lesz nehéz dolga a kritikusoknak. A Pesti Magyar Színház legújabb előadásáról, az Ezeregy éjszakáról, bátran elmondhatjuk, hogy valószínűleg hosszú, tartós sikersorozat elé néz. Itt minden a helyén van. A díszlet, a jelmez, a szöveg, és a zene, a színészi játék, a tánc és az énekesi teljesítmény egyaránt szép, kerek egésszé áll össze. Kezdetben úgy látszik; csak egy jó szórakozást kínálnak, ám a nézők többségét bizonyára később is foglalkoztatni fogja majd néhány, a színházból hazavitt gondolat.

Néhány héttel ezelőtt, 2023. október 5-től kezdődően a Magyar Honvédség mintegy hetven katonája egy korábban nem létezett, új karjelzést kezdett el viselni. Azt akarták kifejezni vele, hogy ők most már egy csapatot alkotnak. Különféle alakulatoktól érkeztek a Balaton partjára, hogy együtt dolgozzanak egy olyan feladaton, ami nemcsak a magyar hadtörténetben, de világviszonylatban is egyedülálló eredményt hozott. Ám amíg a végeredményig eljuthattak, annak előtte évek teltek el.

Rövidesen már hatszáz éve lesz annak, hogy létrejött egy borászat Olaszországban, Toszkánában. Borkedvelők szokták mondani: nem elég a jó bor, kell egy jó történet is hozzá. Ennek a borászatnak igazán jó története van. Az első feljegyzések már az 1300-as évek végén említenek egy Lapo Mazzei nevű embert, aki nagy levelezést folytatott a borról. Az egyikben, 1398-ben ezt írta: „Ne aggódj a bor áráért, bár drága, a minősége mindenért kárpótolni fog!” Lássuk be: ez akár ma is igaz lehet. Ő használta először a „chianti” szót, ami – egy régió neveként - majd csak 250 évvel később lesz igazán ismertté.

Általános szabályként elmondhatjuk: aki Egyiptomba jön, ne sajnálja rá az időt, de ne is akarjon egyszerre túl sokat markolni. Ha először van itt, szinte biztosan beleszeret és nem fog meglepődni, amikor azt hallja némelyik vendégtől, hogy ő már nyolcadszor, tizedszer jár ebben az országban. Biztos, hogy első alkalommal mindenki a piramisokat akarja látni – rendben is van ez így – de az is gyorsan kiderül, hogy sok ezer év csodája vár még ránk számos másik helyen.

Nem jár messze az igazságtól az, aki a piramis szóról azonnal Egyiptomra gondol, de az már téved, aki egy – valahol a tengerparton emelkedő – közismert, nagy piramist tételez fel. Ezúttal másról van szó. A Pyramisa Hotel & Resort, mint a neve is mutatja, egy szálloda. Már elöljáróban elárulhatjuk, kellemes, jó hely. Egy ilyen állítást persze illik bizonyítani és tény, hogy – szerencsére – ez sok szállodáról elmondható a Vörös-tenger partján.

Él Magyarországon, Kecskeméten valaki, akit százezrek ismernek. Sokan nevezik – nem ok nélkül – királynőnek és legalább annyian becézik kedvesen nyuszinak. Aki belép a házába, úgy érezheti, múzeumba érkezett. Kevesek által művelt, ritka művészeti ág jeles képviselője, tojásdíszítő. Ám emellett még magas szintű munkát végez nyolc másik művészet területén is. Az első volt a falpingálás, azóta fest képeket, bútort, tányérokat, vázákat, készít terítőket, blúzokat, mellényeket. Szíves meghívására, otthonában kereshettük fel, ott készült vele ez a beszélgetés.

Véletlenül ide nem téved be a vendég. Az utcán is keresni kell, mire rátalál Budapesten, a VI. kerületi Csengery utca 65/b-ben a Pótkulcs nevű – kissé romkocsmára hasonlító - étteremre. Hangulata, kerthelyisége, belső tere valóban egyedi, délután 5-től éjjel kettőig van nyitva. Itt látható szeptember végéig Darvasi László festőművész legújabb kiállítása.

A Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben alapította az „Év Pincészete” díjat. Az vándordíjjal egy olyan bortermelő gazdasági társaság kollektív teljesítményét jutalmazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széleskörű népszerűsítéséért tartósan, kimagaslóan teljesít. Odaítélésének szabályai idén megváltoztak. Az újjászervezést követően elsőként a Pannonhalmi Főapátság pincészete nyerte el ezt a megtisztelő szakmai elismerést.

Magyarországon elsőként gyógyítják vágás nélkül, lézersebészeti eljárással a zöldhályogot a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján. Az eljárást három éve alkalmazzák egy kutatási program keretében, és eddig 70 beteg látását sikerült megmenteni. Most bárki jelentkezhet az ingyenes, úgynevezett femtoszekundum lézeres glaukóma műtétre, aki elmúlt 40 éves, magyar állampolgár, enyhe látótér károsodása és diagnosztizált látóidegfő-kimélyülése van, de eddig nem kezelték műtéti úton a betegségét.

Egy negyed évszázad nagy idő. Ha egy rendezvény ennyi ideig létezik, az már önmagában bizonyítja szükségességét, életképességét. A budapesti Zsidó Kulturális Fesztivál elérte ezt a kort. Szeptember 3-tól szeptember 12-ig várja a közönségét hét helyszínen: a Dohány utcai, a Frankel Leó úti, a Hegedűs Gyula utcai, a Rumbach utcai zsinagógában, a Bálint Házban, a Magyar Zene Házában és a Papp László Sportarénában. A rendezvényeken a magyar és a külföldi zenei élet kiválóságai lépnek fel.

Harmincnegyedik évfordulóról ritkán szoktak nagy nyilvánosság előtt megemlékezni. Most is csak azért tesszük, mert számunkra jelentősége van. Azt mutatja, hogy kitartással, szorgalommal, nem csekély szakértelemmel, Brazíliában is képes egy magyar tartós sikert elérni.

Az alcím csak részben igaz, mert a nagy körutazás ugyan lassan majd véget ér, de látni fogjuk, hogy befejezve viszont nincs. Egy szempontból egészen bizonyosan nincs, no de ne vágjunk a dolgok elébe! Egy ilyen paradoxon mellé kívánkozik valamilyen magyarázat – lesz is, de addig még történik egy és más. Nem akárhová, a joggal világhírű Katalóniába érkezünk!

Aki úgy érezné, hogy befogadóképessége határára jutott, az jól teszi, ha erőt gyűjt. Már sejti: a spanyolországi élményeknek koránt sincs vége. A felkeresésre váró helyszínek neve ott szerepel a programban és ezek a nevek sokat ígérőek! Gyorsan kiderült, a társak között vannak, akik csak azért jöttek el erre az útra, hogy egyik vagy másik várost harmadszor, negyedszer is felkeressék.

Az utazási irodák által szervezett utak résztvevői indulás előtt pontos programot kapnak. Tudják, mikor, hol vannak, mi lesz a következő állomás, hová érkeznek. Ám, ha szerencséjük van, a csoportot kísérő idegenvezető nem csak a városok, az épületek történetét ismeri. Azt is tudja, menet közben hol rejtőzik valami apró, de figyelemre mégis érdemes érdekesség – és el is kormányozza oda a csoportját.

A kijelentés spanyol idegenforgalmi szakemberektől származik és a helyi tapasztalatok megerősítik. A Polgárháború idején keletkezett dal, a Nemzetközi brigádok indulójának egyik sora, mely szerint „Álljuk vad hadaknak minden ostromát” ismét kezd aktuálissá válni, csakhogy a vad hadak most mi magunk, a turisták vagyunk! Ám – egyelőre – ez még senkit ne riasszon el a látogatástól. A megfelelő helyeken ügyes szervezéssel kerülik el a zsúfoltságot, a szállodákban és a kereskedelem más színterein pedig barátságos kiszolgálás fogadja a látogatót.

Magyarországon szerencsére igen nagy azoknak a száma, akik fontosnak tartják az állatvédelmet, az állatok jóllétét. Az online felületeken ötmillió fölé tehető az állatvédelmi szervezetek követőbázisa. Az egyik elkötelezett támogató a Netfone Telecom, létrehozta a Pettel programot, melyet éppen a Noé Állatotthonban mutatták be a meghívott vendégeknek. Aki előfizet a mobilcég legújabb szolgáltatására, a nehéz sorsú állatokat segítheti rendszeres havi támogatással.

Gondolták volna, hogy Nógrádból kettő van? Igaz, vannak - nem is kevesen - akik ezt a szót Novohrad-nak ejtik és számukra nem a Salgótarján székhelyű területet jelenti. De pontosan megértik, ha valaki mégis Nógrádról érdeklődik náluk. Kitalálták? Ez a Nógrád Szlovákiában van, Magyarországtól Északra és az utóbbi években egyre több turista keresi fel.