2024. október 5. szombat, Aurél és Galina napja

A budapesti Hotel Benczúr – névadójához hűen – rendszeresen ad teret festőművészek bemutatkozásához. Németh Kata képei ezúttal egy távoli tájra, Észak-Afrika egyik különleges vidékére, Marokkóba kalauzolják el a látogatót. A kiállítás érdekességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a megnyitóján a diplomáciai testület számos tagja, a Magyarországra akkreditált nagykövetek közül többen is megjelentek.

Varázslatos időutazáson vehetnek részt a nézők április 20. és szeptember 8. között a Fővárosi Nagycirkuszban. A Repülőcirkusz című produkció visszarepít a száz évvel ezelőtti nagy cirkuszok pompás világába, megidézve a cirkuszművészet igazi csodáját: ezen a nyáron ugyanis a bohóc és a nevettetés kerül az előadás középpontjába!

A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria „Minden múlt a múltam” című, augusztus 25-ig látogatható kiállítása. A kiállított képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Az adott kor, melyben készültek, sokféle módon jelenik meg ezeken a képeken, de a hangsúlyt - a gyűjtemény gerincét adó privát fotókon keresztül - az átlagember nézőpontja és életének eseményei kapják.

Ahogy közeledik a jó idő, úgy élénkül az utazási kedv. Sokan nem döntötték még el merrefelé is induljanak. Az ő elhatározásaikat igyekezett megkönnyíteni a Budapesti Szlovák Turisztikai Képviselet azzal, hogy bemutatott néhány Magyarországhoz közel található érdekes helyszínt Szlovákia északi részén, a Szepességben. Történelmi és szakrális műemlékekben, természeti szépségekben gazdag vidék, könnyű felkeresni, megszeretni pedig még könnyebb.

Magyarországot igen jól ismerő embereket is bizonyára próbára tenne a kérdés: melyik városunk kapta a nevét egy fáról? Feltehetők róla még egyéb, fogas kérdések is: a hódoltság idején miért nem pusztította el a török, legnagyobb költőink közül melyik lakott itt, tanított itt majdnem egy évtizeden keresztül?

Április 11-én, csütörtökön a SLAVA’S SNOWSHOW-val indul idén a MITEM, a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó a Fővárosi Nagycirkuszban, amelyet április 11. és 14. között több előadásban is megtekinthet a közönség. A Cirkusz idén először kapcsolódik be a rangos színházi fesztiválba, és ráadásul a világhírű SLAVA’S SNOWSHOW-t is most először sikerült Magyarországra csábítani!

Mihály Gábor szobrászművész alkotásai Vésztő-Mágortól, Érmihályfalvától Lausanne-ig, sokfelé megtalálhatók. Szobrainak többsége bronzból készült, de dolgozik rézzel, kővel, fával, farag, önt, hegeszt vagy kalapál – ami kikerül a keze alól egyformán figyelemre méltó. Ez utóbbi állítás mellett igen komoly bizonyíték szól: 2019. március 15-én munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki!

De azért mégis van. Szokatlan találkozásra került sor a minap Budapesten, a Szarka utcai Andreas bisztróban. Mivel a jótékony ajándékozások többsége Karácsonykor éri el tetőpontját, akadt valaki, aki úgy gondolta, nem szeretne csepp lenni a tengerben. A jótékonyság nem egyszeri alkalom, be kellene építeni a mindennapokba és közösen más vállalatvezetőkkel, egész évben kell rendszeresen teret adni a segítésnek. Így talált egymásra a Pizza D’Oro cég és a bisztró – de még mások is.

A Budapesti Gazdasági Egyetemről elmondhatjuk, hazánk legnagyobb alkalmazott tudományok egyeteme. Nagy figyelmet fordít a gyakorlatorientált képzésre és a szakmai kapcsolatok ápolására. Folyamatosan együttműködik a vendéglátás különböző szereplőivel. Ezúttal már másodszor rendezhette meg a neves francia Olivier Roellinger melegkonyhás szakácsverseny kelet-európai szekciójának döntőjét, ahol a versenyzőknek fenntartható gazdálkodásból származó tengeri halakat, illetve más „tenger gyümölcseit” kellett alapanyagként felhasználniuk.

Bár messze még a Húsvét, máris sor került egy különleges tojásbemutatóra. Igaz, a tojás maga nem szólalt meg, készítője viszont elmagyarázta, hogy a héjra felvitt díszítő elemeknek értelme, jelentése van, mindegyik valami üzenetet hordoz. No nem titkosírásra, rejtjelekre kell velük kapcsolatban gondolni, habár annak is megfelelnének, mert az elmúlt évszázadok alatt kezdtek már feledésbe merülni.

Kemény próba, a programfüzet tanúsága szerint 162 különféle bor megkóstolásának lehetősége várt azokra, akik bemerészkedtek az immár hagyományosnak számító, „Badacsony New Yorkban” rendezvényre. Az idén kilencedik alkalommal megrendezett sétakóstolón a látogatók a borvidék hegyeit „járhatták be” és ismerkedhettek az adott hegy borászataival, boraival. Budapesten, a New York kávéház látványos helyiségeiben 37 pincészet mutatta be borait, mi most persze – nem vitatva az önkényesség vádját - ennek csak egy töredékére vállalkozhatunk.

Sorozatunk negyedik – befejező részében a város három legfontosabb nevezetességéről lesz szó. Azokról, amelyekért valóban érdemes a földgolyó ellentétes oldaláról is ideutazni és az is egészen bizonyos, hogy a felkeresésük nélkül nem szabad elmenni innen. A térképre nézve, nagyjából egy derékszögű háromszög csúcspontjaiban helyezkednek el, az egyik a Lapa negyedben, a másik a város szárazföldi részének majdnem közepén, a trópusi esőerdőben, míg a harmadik egy óceánba nyúló félszigeten.

Azt, hogy Kolumbusz 1492-ben tévedett, ma már az iskolákban tanítják. Nem sejtette, hogy egy egész, addig ismeretlen kontinens áll az útjában. Azt hitte Indiába érkezett, ezért is nevezik mind a mai napig az itt élő őslakosokat indiánoknak. Tévedését csak Amerigo Vespucci igazította ki néhány évvel később. Ám a tévedéseknek ezzel még koránt sincs vége, Brazília esetében biztosan nincs. Az ország neve és az egykori főváros, Rio de Janeiro neve is tévedésen alapul!

Cikkünk első részében már kezdtük pedzegetni ennek a különleges szónak a tartalmát. Ám a pontosabb kifejtéséhez, megértéséhez, igazán autentikus forrásból kaptunk segítséget. A szó rejtelmeibe egy hamisítatlan, valódi karioka avat be bennünket, aki ráadásul brazil létére - magyar!

Persze azért, hogy egyetérthessünk ezzel az állítással, tudnunk kellene azt is, ki az, mi az a karioka? Megmagyarázni nem is egyszerű, mert a szót használják az egyes emberre, de sokkal inkább egy stílust, egy életérzést fejez ki. A brazíliai indiánok nyelvén nem is egy, hanem két szó: cari, azt jelenti fehér, az oca pedig ház. A szószerinti fordítás viszont nem fedi a valóságot, szóval a dolog ennél bonyolultabb. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a kifejezés emberre is vonatkozhat, de akkor különösen jó lenne tudni, hogyan válhat belőlünk is karioka?

Az idei UTAZÁS kiállítás külföldi díszvendége Algéria volt. Mellette viszont szomszédos, közeli és igen csak távoli országok felkeresésére is egyaránt talált magának lehetőséget, aki azért látogatott a Vásárközpontba, hogy eldönthesse: eddig meg nem valósult tervei közül végül az idén melyiket választja vagy akinek még terve sem volt és most ötletet akart kapni a nyaralásához. Vizsgálódásaink során az újdonságokra helyeztük a hangsúlyt.

Szokás szerint ismét két díszvendége volt az idei UTAZÁS Kiállításnak. Idehaza Bács-Kiskun megye mutatkozhatott be, külföldről pedig Algéria kapta a felkérést- Ennél persze jóval több úti cél között válogathattak a kiállítás látogatói és a megjelent utazási irodák sem csupán egy országba kínáltak utakat. Eltérően a korábbiaktól, most először a hazai kínálatról számolunk be olvasóinknak, a külföldi utazási lehetőségek a második részben következnek majd.

Úgy tűnik, nem volt véletlen a Próféta Galéria névválasztása. Ha a jövőbe talán nem is látnak, de jó érzékkel válogatnak a lehetőségek között. A Budapesten, 2012 márciusában megnyílt tágas térben csak nagyon ritkán volt kíváncsi egyszerre annyi látogató a legújabb tárlatra, mint február 9-én. A Magyar Nagyoriens szervezésében megnyílt, és március 3-ig látogatható kiállításon négy – egyenként is különlegesnek számító – művész mutatkozott be.

Jól igazolja ezt az állítást – no meg még egy másikat is – a Hibernia Kiadó népszerű útikönyv sorozatának legújabb tagja, a „Varázslatos Csehország”. A másik állítás ugyanis így hangzik: Csehország nem csak Prága! A könyvben erre nézve is bőséges bizonyítékot, egyebek mellett például negyven térképet is találunk.

2019.02.04 18:43

Egy olyan könyv jelent meg Budapesten 2019 januárjában, mihez fogható még hasonló sincs, sehol, az egész világon. Bár a címéből az következne, hogy csak egy meglehetősen szűk olvasókör, a postagalamb tenyésztők érdeklődésére tarthatna számot, fellapozva, pár oldal után már nyilvánvalóvá válik, ez a kör lényegesen tágabb. Beleférnek mindazok, akik haszonállatot, vagy pusztán csak kedvtelésből háziállatot tartanak.