A Magyar Cukrász Ipartestület tizenhetedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A versenyt hatalmas érdeklődés kíséri, részben – ami érthető – a cukrász szakma képviselői részéről, de bebizonyosodott, hogy a közönség, a fogyasztók is évről évre egyre többen és egyre nagyobb kíváncsisággal várják az ünnepi tortát.

170 éve született Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919). Az évfordulót közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A festőgéniusz életművének legjelentősebb műveit őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított tárlat április 13-án nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban, ahol július 16-ig lesz látható. Ezt követően a Csontváry művészetét átfogóan bemutató közös kiállítás augusztusban nyitja meg kapuit Pécsett, az idén ötvenéves Csontváry Múzeumban. A közös tárlatot itt szintén három hónapig láthatja a közönség. A negyvenöt művet felvonultató kiállítás tisztelgés a magyar festészettörténet egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt.

Április 20-án kezdődik a főváros legnagyobb összművészeti fesztiválja, mely minden műfajban és minden korosztály számára tartogat valami izgalmas, váratlan és színes programot. Május 2-ig 50 eseményen töltődhetünk fel kultúrával a kiváló hazai és külföldi művészek előadásain. A Budapesti Tavaszi Fesztivál fő attrakciója az idén 150. születésnapját ünneplő Budapest. A Katona József Színházban tartott beharangozó sajtótájékoztatón a szervezők ízelítőt adtak az idei programkínálatból.

Magyarország legnagyobb fotográfiai eseménye, a Budapest FotóFesztivál egy különleges kiállítással nyitotta meg 7. alkalommal sorra kerülő rendezvénysorozatát, 2023. március 31-én a Műcsarnokban. A kortárs cseh fotográfia rebellis alakja, Jan Saudek barokkosan fülledt, kézzel színezett, érzéki aktjait és látványgazdag jeleneteit bemutató életmű-válogatás a fesztivál és a Műcsarnok együttműködésében valósul meg. A BPF 2023-as nyitókiállítása: „Jan Saudek Provokatív világa” április 1. és május 29. között látható.

A „Frissen” kiállítás sorozat hatodszor mutat be művészeket az egy tér - egy kurátor rendszerben, a szinte ideális műteremként megformál műcsarnoki termekben. A hat szobrász műveit tartalmazó – június 25-ig látogatható kiállítás az idén „A Súlypontok, a megjelenítés határai a kortárs szobrászatban címet kapta. Egyértelmű, hiteles képet kíván adni az alkotókat foglalkoztató, aktuális problémákról.

Megtartották a Magyar Állami Operaház 2023/24-es évadjáról szóló tájékoztatót az Eiffel Műhelyházban. A program gazdagságának, sokoldalúságának érzékeltetésére elegendő egyetlen adat: az előadások és minden szükséges tudnivalók ismertetését tartalmazó Műsorkalendárium hatszázötven – nem tévedés - 650 oldal!

Ha volna közvetlen repülőjárat, a tiszta repülési idő Budapest és São Paulo között 12 óra 49 perc lenne. Sajnos ilyen nincs. Aki mégis szeretne eljutni az egész déli félgömb és az amerikai kontinens legnépesebb városába, annak most egy új lehetőséget kínál Brazília egyik legfiatalabb légitársasága, a 2008. május 5-én alapított Azul. Önmagában a fiatalság még nem lenne érdem, de arra már érdemes felfigyelni, hogy 2022-ben ők lettek a világ legpontosabb légitársasága! Járataik 88,93 százaléka érkezett pontosan.

Budapest Főváros Önkormányzata képviseletében a Budapest Brand nZrt. és a Magyar Cukrász Ipartestület idén egy különleges tortapályázatot hirdet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. Célja egy olyan ünnepi tortával tisztelegni Budapest születésnapja előtt, ami alapanyagaiban a múltat, megjelenésében a jelent képviseli.

Ha valakit a saját működési területén felállítható rangsorban Magyarországon és Európában az első helyre, a világon pedig a legjobb öt közé sorolnak, akkor ő joggal érdemel figyelmet. Ám a neve inkább mindig csak a Húsvét körüli hetekben válik újra meg újra ismertté, az év többi időszakában már nem annyira emlegetjük. Pedig a számokkal kifejezhető pozícióján túlmenően egy sor más elismerésnek is birtokosa. A legismertebb közülük talán „A tojásdíszítés királynője”!

Az UTAZÁS Kiállítás szakmai napján, de nem a kőbányai Hungexpo területén, hanem Budán, a Francia Intézetben tartott bemutatót meghívott szakmai közönség számára Franciaország három, Magyarországon még kevéssé ismert területe. Fontevraud, La Ciotat és Roissy érdekességeivel lehetett itt megismerkedni. Elöljáróban annyit máris elárulhatunk róluk, hogy nem bánja meg, aki bármelyiket is felveszi az úti tervei közé!

Sok évtizedes múltjára visszatekintve, soha ilyen szegényes még nem volt az UTAZÁS Kiállítás. Talán néhányan még emlékszünk rá, de hol van már az idő, amikor az A-pavilont teljesen megtöltötték a külföldi kiállítók és a magyarok is csak szűkösen fértek el mellette a D-ben. Most jó, ha az A egyharmadát kiteszik, közösen, mindketten. A többit a szárazföldi közlekedési eszközök – autó, kerékpár – foglalják el.

Nevének eredete bizonytalan, de talán egyetlen olyan ország sincs, ahol a képzőművészetek világában ne ismernék. Annyit biztosan elmondhatunk róla, hogy a kortárs absztrakt, geometrikus művészet meghatározó irányzata. Előtérbe helyezi a tartalommal szemben a formákat, a színek és hangsúlyos formák szabad keverésével esztétikai élmény nyújtására törekszik. A MADI az évek alatt mozgalommá terebélyesedett, Magyarországon most egy rendezvénysorozat kapcsán szélesebb körben is megismerkedhetünk vele.

Amíg a darabot nem láttuk, nem értjük, utána viszont már megérjük az okát, a nagyszínpad helyett miért a csak hetven néző befogadására képes Gaál Erzsébet Stúdióban játsszák a Karamazov testvéreket a József Attila Színházban. A csak 16 éven felülieknek javasolt előadás szünet nélkül pereg, összesen száz percig, de ez az idő tömény dráma, feszültség. A kiváló színészi játék másodpercre sem engedi, hogy a néző kikapcsolódjon a cselekmény sodrásából.

Napjainkban már joggal mondhatjuk időtlennek Bertolt Brecht és Kurt Weill híres darabját, amit az eredeti „Háromgarasos opera” címével 1928-ban láthatott először a berlini közönség. A történet – és szerzője John Gay - a XVIII. század óta ismert, sokszor játszották is Londonban, már jóval korábban. Berlinben, a Theater am Schiffbauerdammban, a megzenésített változat bemutatója kirobbanó siker volt.

Bár a kiállítás majd csak decemberben nyílik, a Nemzeti Múzeumban máris megtartottak róla egy sajtótájékoztatót és erre jó okuk van. Azt szeretnék, hogy a híre minél több emberhez eljusson, és aki teheti, kapcsolódjon be a kiállítás létrehozásának munkájába. Küldjön képet, emléktárgyat a családtagjai vagy a saját esküvőjéről!

A Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező, Antal Csaba műveiből nyílt kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. Az „ETERNAL YORICK - LIFE BOOK CSABA ANTAL” című tárlat az alkotó több évtizedes, gazdag életművéből válogat. Van miből, hiszen ő Európa sok jó nevű színházának elismert művésze, számos – nagy érdeklődést kiváltó - előadás tervezője. Alkotói munkássága mellett oktatási tevékenysége is jelentős, itthon és külföldön egyaránt.

I. István király Veszprém városát a feleségének, Gizella királynénak adományozta és ettől kezdve a város a mindenkori magyar királynék birtoka lett. A királynékat is a veszprémi püspök koronázta, innen ered „a királynék városa” elnevezés. Ám az idén e fontos címhez még két másik társul. Négy napig - 2023. április 13. és 16. között - Veszprém nemcsak Európa Kulturális, hanem a blues fővárosa is lesz.

Roppant különös könyv bemutatójára került sor nemrég a budapesti Próféta Galériában. Bár szerzők ezt elhárítani igyekeznek, mégis elmondhatjuk róla, hogy hiánypótló műről van szó és hogy ez az állítás indokolt, arra nézve pont a szerzők személyes tapasztalata szolgáltat igazolást. Ilyen témájú könyv ugyanis nemcsak Magyarországon volt mindezidáig ismeretlen, de külföldön sem lelhető fel hasonló.

Több szempontból is szokatlan, ám roppant sikeres Újévköszöntő Koncerttel várta vendégeit a budapesti Szlovák Intézet. Meglepő volt a hangszerválasztás; a koncertpódiumokon ritkán szereplő cimbalom, és tetézte a meglepetést, hogy mindjárt négy szólalt meg belőle! A nagytermet teljesen megtöltő közönség az előadás során megismerkedhetett a hangszerek fajtáival és történetükkel is.

Látott már valaki korcsolyázó légtornászt? Ha még nem, hát itt az ideje! Több szempontból is figyelmet érdemlő előadás szerepel a Fővárosi Nagycirkusz porondján az elkövetkező néhány hónapban. Pontosabban: nem is a porondján. A porond, amit a cirkusz világában manézsnak is neveznek, egyáltalán nem is látszik. Vastag jégtábla borítja.