Új, hétszintes épületrésszel gazdagodott a Semmelweis Egyetem. Ez hatalmas előrelépést jelent a szív- és érbetegek kezelésében, de legalább ugyanennyire az orvostanhallgatók képzésében is. Nem túlzás kijelenteni, hogy mostantól Európai szupercentrumként működhet az Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája. Az intézmény 113 éves történetében példátlan, 9,1 milliárd forintos beruházás megvalósulásával a klinika a kontinens legnagyobb szívtranszplantációs központjává válhat. Az épület alapterülete ötven százalékkal, a betegforgalom pedig a napjainkban legmodernebb orvostechnológia eszközök, high-tech képalkotó diagnosztikai központ, hibrid laborok, korszerű ambulanciák következtében 30-40 százalékkal növekedhet!

A Magas Tátra a magyar utazók és a környező országból indulók számára is a legmagasabb, jól elérhető hegység. Több mint ötven csúcs magassága haladja meg a 2000 métert. Budapestről Poprádig az út autóval három és fél óra, de vonattal is kényelmesen el lehet oda jutni. Szépségét, érdekességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Magas-Tátra lett a rangos Travelbook Award 2025 nyertese az „Európa legjobb rejtett gyöngyszemrégiója” kategóriában. Az egyik legfőbb látványosság a Tátrai Jégkatedrális (más néven Tátrai jégdóm) november 13-tól 2026 áprilisáig látogatható, megnyitásával hivatalosan is megkezdődött a téli szezon a Magas-Tátrában.

A közmondás, ítéletet vagy tanácsot kifejező, tömör népies formula, mely a hasonló helyzetek alapján figyelmeztet vagy ítél. Van egy amelyiket gyakran halljuk, bár vannak – nem is kevesen – akik egyáltalán nem értenek vele egyet. Ez pedig a „Járt utat a járatlanért el ne hagyj!” Azok viszont, akik nem így gondolják, november 15-16-án meg is rendezik az immáron 18. Járatlan Utakon Fesztivált a Europa Event Centerben, Budán. Két napon át több mint 80 előadás, 40 kerekasztal-beszélgetés, élő könyvtár, változatos workshopok, kiállítók, látványos táncbemutatók és kulináris kalandok várják a látogatókat Magyarország legnagyobb, független utazóknak szóló találkozóján.

Bár a helyén már 1894 óta állt jóhírű vendéglő, a neve másként vált fogalommá. Gundel Károly 1910-ben vette át a Vampetics üzemeltetését, a Gundel nevet – nem túlzás – azóta már világszerte ismerik. Lehet ezt még fokozni? Talán igen. Azok, akik most dolgoznak a hírnév megőrzésén, teljesen új ötlettel álltak elő. Hagyományt kívánnak teremteni azzal, hogy 2026. február 7-én egy egészen friss szellemiségű Gundel Bált rendeznek a sok hírességet látott, patinás falak között. A magasszínvonalú szórakoztatás mellé egy másik célt is kitűztek: „Legyen a Gundel mindenkié!”

Sajnos csak egyetlen napra, december 8-ra – de annál több élményt kínálva - a Hevesi Sándor térre, a Magyar Színházba. A Magyar Színház Élmény Plusz programjának részeként egy különleges, ünnepi hangulatú zenei est tölti be a teátrum színpadát. A „Show Violina – Karácsony”, egy látványos, modern hangzású koncertélmény, amely ötvözi a klasszikus zenei tradíciókat, a mai könnyedséget és a színpadi táncművészetet.

A mindennapok embere valószínűleg keveset tud egy programról, mely valójában sokkal több figyelmet érdemelne. A „Magyarok kenyere” program jótékonysági kezdeményezés, melyben határon inneni és túli magyar gazdák búzát adományoznak rászoruló, nehéz körülmények között élő gyermekeket segítő szervezeteknek. A 2011-ben indult kezdeményezést a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyarok Kenyere Alapítvány szervezi. Célja, hogy a felajánlott búzából sütött kenyér minden rászoruló asztalára eljusson. Az adományokat közös gyűjtőpontokon gyűjtik, majd az augusztus 20-i kenyér ünnepéhez kapcsolódóan ünnepélyes keretek között adják át.

Ha valahol szó kerül az Egyesült Arab Emirátusokról, a legtöbb embernek Dubai esetleg még Rash al Khaima jut eszébe. Pedig az államszövetséget hét tagállam alkotja. Közülük a legkisebb, Ajman, Turisztikai Fejlesztési Hivatalának képviselői (Ajman Department of Tourism Development – ADTD), bemutatkozó körutat tettek Közép-Kelet-Európában, melynek kiemelt állomásai Varsó, Budapest és Prága voltak. A három helyszín kiválasztása tudatos, stratégiai döntés volt, mivel Lengyelország, Magyarország és Csehország irányából az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható Ajman, mint turisztikai célpont iránt.

A Thália Színház 2025/26-os, „Rejtélyek Évada” címet viselő szezonjában, a nagyszínpadi bemutatók sorát a bravúros amerikai szatíra, „Az utolsó vacsora” nyitotta meg. A frissítő újdonságnak számító darab népszerűségét - és a nézők tájékozottságát - az is jelzi, hogy a premier napján már csaknem kilenc teltházas előadásra fogytak el a jegyek az őszi időpontok közül. Annyit azért már előre elárulhatunk: a címnek nincs köze a Bibliából ismert történéshez.

Kétféle rendeltetése is lehet a Hibernia Kiadó legújabb könyvének. Tekinthetjük szórakoztató olvasmánynak, de használhatjuk a helyszíni eligazodásunkat segítő útikönyv gyanánt is. Ez utóbbit a mérete is lehetővé teszi. A szerzőtől korábban hasonló címmel már megjelent egy könyv, a kibővített, második kiadás „egy geográfus szemével” láttatja velünk ezt a csöppet sem hétköznapi országot. Szól mindazoknak, akik személyesen is szeretnének eljutni Etiópiába, de azoknak is, akik csak képzeletben kelnek útra.

A kérdést Petőfi éppen 180 évvel ezelőtt tette fel Téli világ című versében és nyomban válaszolt is rá: „barátságos, meleg szobában”. Ő sokfelé járt, sokat látott, tapasztalt, de talán nem szerénytelenség, ha válaszát most némileg kiegészítjük – hiszen a Vörös-tengerig mégsem láthatott. Tehetjük, mert szerencsére számunkra már nyitva áll a lehetőség, hogy ellátogassunk oda és magunk győződjünk meg egy lehetséges újabb válasz érvényességéről.

Az augusztusi bemutatón, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon még csak két szamarat láthatott a közönség az először filmen, később színpadon is világsikernek mondható Shrek előadásán. A József Attila Színház most örömmel jelentette be, hogy Bálint Ádám csatlakozott a „Shrek, a Musical” csapatához. A történethez egy igazi kulisszatitok is hozzátartozik: tíz évvel ezelőtt Bálint már jelentkezett a szerepre, ám akkor végül Csonka András kapta meg a lehetőséget. Most azonban a sors - no meg persze a rendezői döntés - úgy hozta, hogy beteljesüljön Ádám régi álma – és végre belebújhat a színháztörténet egyik legbohókásabb figurájának bőrébe.

A színpadok világában kevéssé járatosak bizonyára nem tudják, hogy van egy kifejezés, ami az ottaniak, a falak mögötti „nép” által adományozott legmagasabb besorolás. Az általános tisztelet jele! Többet ér bármilyen rangnál vagy kitüntetésnél. Szinetár Miklóst már hosszú idő óta így szólítják! Tavaly megjelent önéletrajzi sorozata második kötetének bemutatását ezzel zártuk: „Ha szerencsénk van, lesz még folytatás” – és valóban, megjelent a harmadik kötet. Nem kevésbé érdekes, fordulatos, olvasmányos, mit az előző kettő. A rendszerváltástól a napjainkig tartó időszakot öleli fel.

Szeptember 2-án megnyílt az ország egyik legnagyobb szabadtéri sörkóstolója, a 9. Belvárosi Sörfesztivál. A budapesti Szabadság téren megrendezett eseményen több mint 30 hazai és nemzetközi sörfőzde, 250 féle kínálatából válogathatnak az érdeklődők. A szervezők minden évben tudatosan építenek a korábbi tapasztalatokra, miközben újdonságokkal is készülnek. A kínálatban idén először szerepelnek sörkülönlegességek Skóciából, Írországból és Kínából, de a bajor, cseh, belga vagy épp hazai klasszikusok sem maradnak ki. A rendezvények között sör-sajt párosítás, rumos kóstoló és különféle beszélgetések is szerepelnek. A belépés ingyenes, de a sörfogyasztáshoz egyedi fesztivál üvegpoharat kell vásárolni, mely a további fesztiválokon is használható.

Sorrendben már a hetedik alkalommal rendezték meg a Semmelweis Egyetemen a háromnapos Nyári Egyetemet. A rendezvénysorozat második napján a szervezők ezúttal egy roppant különleges eseménnyel örvendeztették meg a hallgatókat. Beszélgetésre hívták a két új űrhajósunkat, Kapu Tibort és Cserényi Gyulát, valamint hazánk első minősített űrorvosát, dr. Nagy Klaudia Vivient. A beszélgetés vezetője az Egyetem rektora, prof. dr. Merkely Béla volt, aki egyben az Általános Orvostudományi Karon létrehozott Űrorvostan Tanszék vezetője is.

Az augusztus 20. körüli napokban minden évben színes kavalkád foglalja el az utcák egy részét a Budai Várban. A népművészet legkülönbözőbb ágainak művelői mutatják be tudományuk színe-javát. A rendezvényre idén már a 39. alkalommal került sor, és ez ilyenkor mindig több egyszerű seregszemlénél Különféle díjak is gazdára találnak. Ilyen például a Vándorlegény, gyermek- és ifjúsági alkotói pályázat, és a Magyar Művészeti Akadémia, valamint a New York-i székhelyű Tulipán Alapítvány több díja is.

Ha a valóságban nem is, képletesen feltétlenül. Bátran mondhatjuk, hogy az egész augusztust magában foglaló Balatonfüredi Borhetek a város legkiemelkedőbb rendezvényei közé számít. Aki korábban nem tudott erről az eseményről, de ebben az időszakban Füredre látogat, meglepve tapasztalja, hogy a Tagore sétányon egymás mellett sorakoznak a különböző pincészetek pavilonjai és versengve kínálják a Balatonfüred-Csopaki Borvidék legkiválóbb borait. Számokról beszélni nincs értelme, perceken belül kiderül, hogy a választék óriási, a minőség a lehető legmagasabb. Itt ugyanis csak azok a borászok lehetnek jelen, akik korábban eredményesen szerepeltek a városi borversenyen! Harapnivalóból sincs hiány és a padokon ülve, kortyolgatva gyönyörködhetünk ez elénk táruló panorámában is.

Horvátország neve hallatán legtöbben a napsütéses tengerpartra gondolunk – ám az ország igazi kincsei nemcsak a part mentén, hanem a szárazföld belsejében is megtalálhatók. Kristálytiszta, édesvízi tavak, rejtett sós tavak, különleges geológiai jelenségek és buja nemzeti parkok várják azokat, akik szeretnék testközelből megtapasztalni a természet csendjét és erejét. Horvátország tavai egyszerre nyújtanak felüdülést a nyári forróságban és élményt az év bármely szakában. Van néhány olyan, amelyekről bátran elmondhatjuk: hat természeti csoda a tengerparton túl, elérhető áron, szervezett túrákkal és kényelmes bejárási lehetőségekkel. Ezeket a horvátországi tavakat érdemes felvenni az útitervbe!

Ezt a címet adták a rendezők a 27. Zsidó Kulturális Fesztiválnak. Körülnézve a világban, napjainkban bizony szükség van rá, de ugyanakkor nagyon nehéz feladat is. A cél - szeptember 7. és 18. között - a zsidó kultúra sokszínűségének bemutatása, az európai és azon belül a közép-kelet-európai kultúrák ötvözésével. Szerencsére nagyon sok művész elfogadta a Fesztivál meghívását, pedig lássuk be, mostanában ez már nem is olyan egyszerű dolog, mint régebben volt. Szakrális helyszínek adnak teret a produkcióknak, így a Rumbach utcai, a Dohány utcai, a Hegedűs Gyula utcai zsinagógák, a Goldmark terem és a pécsi zsinagóga is. Már több, mint negyedszázada, hogy a zsidó közösség számára addig nem köszön be az Újév, amíg előtte nem volt fesztivál, tehát a 27.-nek meg kell történnie, hogy az 5786. is beköszönhessen hozzájuk!

Bár Arany János ezt a réti munkáról írta, igaz mostanában a fürdőélétre is. Különösen Budapesten! Miért? Megfiatalodva ismét megnyílt a város legelső közfüdője, a Dandár! Közfürdőkbe már a rómaiak és a törökök is jártak, utánuk viszont évszázadokig nem volt a fürdés a napi tisztálkodás része. A városok átalakulásával nem járt együtt a lakókörnyezetek fejlődése, a tömegével épült bérházak egyszerű lakásaiban a fürdőszoba szinte ismeretlen volt. Az iparosodás növekedésével viszont a beáramló lakosság mindinkább igényelt valamilyen megoldást.

Olyan kiállítás nyílt meg a napokban Budapesten, a Műcsarnokban, melyhez hasonlót ritkán lát a közönség. A rajzon át, a rézmetszettől a festményig az ábrázolás technikai lehetőségeinek több ága is megismerhető, miközben állati csontvázakkal és könyvekkel is találkozhat a szemlélődő. Szunyoghy András, Barcsay- és Mednyánszky-díjas grafikus, festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja „Anatómia” című kiállítása átfogó képed ad egy kevéssé ismert képzőművészeti tevékenység részleteiről. A kiállítás 2025. október 19-ig látogatható.