Egy nyaralás a Sínai-félszigeten más, mint Egyiptom afrikai tengerpartján. Ott - már ha hajlandóak vagyunk kimozdulni a szállodából - a piramisok, Luxor, a Királysírok völgye, esetleg Abu Simbel két csodás temploma vár sok ezer éves emlékeivel. Az Akabai-öböl partjáról másfelé indulhatunk, hogy nem kevésbé bámulatos helyekre jussunk, ahol még a nem hívőket is megérinti az ott uralkodó különleges szellemiség. A félsziget belsejében titkokat ölelnek a hegyek.
A világszerte 120 helyszínen bemutatott kiállítás - a World Press Photo – idén október 31-ig tekinthető meg Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A válogatás 130 ország, 4315 fotóriporterének 74470 fotójából állt össze. Már hagyomány, hogy a rendezvényhez egy kísérőkiállítás is csatlakozik, ezúttal a 2015-ben megalakult Szebeni Műhely tizenöt magyar fotóművésze mutatja be az elmúlt öt évben készült munkáinak egy részét.
B&B hotellé alakították át a hajdani Angyal Irodaház Dunára néző, kiváló panorámájú épületét. A 214 szobás ultramodern szállodát számtalan okosfunkcióval szerelték fel: annak teljes területén szupergyors WiFi áll rendelkezésre, minden szobában chromecast Smart TV-k találhatók és a vállalat filozófiájával összhangban négy elektromosautó-töltőállomást is kialakítottak a garázsban. Az 1989-ben alapított B&B Hotels Európa harmadik legnagyobb economy hotellánca, amely több mint 580 szállodát üzemeltet 14 különböző országban.
Sharm el Sheik nemcsak azért kedvelt a turisták körében, mert víz alatti élővilága csodálatos. Kitűnő kiindulási pont olyan nevezetes helyek felkereséséhez, ahová egyébként sokkal körülményesebb volna eljutni. Pedig ezek a helyek a zsidó-keresztény kultúrkörben nagy tiszteletben állnak. Valószínűleg mindenki hallott róluk, még ha egyébként nem is vallásos. Érdemes tehát a nyaralásunkból egy-két napot rászánni, elmenni, felfedezni magunknak, mert különleges élménnyel szolgálnak.
Harminc évvel ezelőtt, a Vörösmarty téren, az alig néhány száz kíváncsiskodó közül senki sem gondolta volna, hogy az akkor még csak kezdő rendezvény előtt milyen jövő áll. Idén – egy járvánnyal a hátunk mögött - mégis jól esik visszagondolni a kezdetekre és körülnézni most a Budai Várban, az egészen szeptember 26-ig látogatható, 30. Budapest Borfesztiválon. A 88 kiállítói pavilon körül sétálók, kóstolgatók egyre növekvő tömege jókedvre hangol mindenkit, aki csak egy kicsit is közel érzi magához a magyar bort!
Két évvel ezelőtt azt elhatározni, hogy Egyiptomba megyünk nyaralni, nem volt nehéz dolog – már annak, aki tehette. Idén, magát a döntést is komoly megfontolás előzte meg. A Kartago Utazási Iroda minden felvilágosítást megadott, az Uniós Covid Igazolványt Budapesten is, Kairóban is azonnal elfogadták, az utazással, a megérkezéssel gond nem volt. Leszámítva az apróságot, hogy az EgyptAir gépét Expressnek talán ne nevezzük, mert a Budapestről való elindulása időpontjában még meg sem érkezett Ferihegyre, az út többi része zökkenőmentesnek tekinthető.
Téved, aki azt gondolná, Kukkónia sehol sincs vagy esetleg valahol Kukutyin környékén helyezkedik el és ugyancsak a zabhegyezéshez van köze. Nagyon is létező, 1615 négyzetkilométernyi terület, Európa legnagyobb szárazföldi szigete, közvetlenül határos Magyarországgal! Merrefelé? Komárom és Pozsony között. Így már bizonyára könnyebb kitalálni, a Csallóközről van szó.
Több szempontból is figyelmet érdemlő kiállítás nyílt meg Budapesten, a magyarországi szlovákok egyik legjelentősebb művészének képeiből. Ritka alkalom, mert az összes bemutatott alkotás magántulajdonban van. Együtt, így, korábban még sehol nem voltak láthatók. A békési tanyavilág adta élmények festőjének művei október 4-ig tekinthetők meg a Szlovák Intézetben.
A kijelentés különleges helyen, különleges alkalomból hangzott el. Portrészobor kiállítás nyílt, de nem múzeumban, hanem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár aulájában. Az alkotó sem hivatásos szobrászművész, hanem Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadói Csoport elnök vezérigazgatója. A szobrok kulturális életünk kiemelkedő személyiségeiről készültek, akiknek viszont vagy saját alkotásaik vagy róluk szóló alkotások jogán van helyük Budapest legjelentősebb könyvtárában. Igaz, szoborként csak szeptember 30-ig.
Tavaly zárva maradt, idén viszont ismét sétálhatunk a Magyar Ízek Utcájában, Budán, a Várkert Bazár előtti Duna-parton, a Lánchídtól a Döbrentei térig. Míg 2019-ben augusztus 20. előtt nyitották ki, most 20-21-22-én tart nyitva a háromnapos ízfesztivál, melynek – alkalmazkodva a sajnálatos világhelyzethez - optimista és egyben hagyományőrző módon a címben jelölt mondatot választották mottóul a rendezők.
Ha nem is ebben a sorrendben, de erről a három témáról szólt a sajtótájékoztató, amit a Parlament Vadásztermében tartottak a sajtó meghívott képviselői számára az augusztus 20-i ünnepség eseményeiről. A korábban még sosem látott méretű tűzijáték 3400 méter hosszan, a Margit-híd és a Petőfi-híd között, a Dunán elhelyezett csónakokról és pontonokról röppen fel a levegőbe. Az ország kenyerét és tortáját augusztus 20-tól vásárolhatjuk meg a szakboltokban, cukrászdákban.
Nyomot hagyott életünkben a járvány, körülöttünk, és bennünk, magunkban is. Tavaly csonka évadot volt kénytelen zárni a József Attila Színház, most bizakodóbbak és ezzel nincsenek egyedül. Amióta lazultak a korlátok, azt látják – és ez felsugárzik a nézőtérről a színpadra is – a közönség éhes a jóra, nincs más kérése, csak nevetni, szórakozni akar. Az előttünk álló új évadban a művészek ezt megpróbálják teljesíteni.
A nyaralni utazók programjában általában ritkán szerepel egy farm felkeresése. A szó hallatán legtöbbször mezőgazdasági területre vagy állatokra, juhokra, marhákra gondolnánk, legfeljebb struccfarm jutna még eszünkbe. Halakra nem sokan tippelnénk. Szlovéniában, a Trieszt – Koper vonaltól kissé délnyugatra, a piráni öbölben élő Fonda család évszázadok óta haltenyésztéssel foglalkozik. Érdemes hozzájuk ellátogatni.
A járvány miatt sajnos tavaly elmaradt 23. Zsidó Kulturális Fesztivált az idén bepótolják. Az augusztus 22. és 30. között mindjárt öt helyszínen futó nagyszabású eseménysorozat szerves részét képezi Budapest művészeti és kulturális életének. Jelmondata: az „Éljük át újra!”, magában hordozza annak kívánságát, hogy újra megélhessük az együvé tartozás örömét a zenében, irodalomban és a társművészetekben. A fesztivál feladata, hogy felmutassa a magyar és zsidó kultúra legszebb kincseit, azokat az örökbecsű művészi alkotásokat, melyek meghatározzák Magyarország és a Kárpát-medence kulturális arculatát – hangzott el a programsorozatot bemutató sajtótájékoztatón a felújított Rumbach utcai zsinagógában.
Ingyenesen látogathatóak a Műcsarnok kiállításai július minden keddjén, a NYÍLTCSARNOK kezdeményezés keretében! Egyedülálló alkalom, hiszen soha ilyen nagyszabású, átfogó koncepció mentén szerkesztett, mégis sokszínű fotókiállítás-sorozat együttesen nem volt még látható Magyarországon!
Több szempontból is különleges esemény színhelye volt Budapesten a Nemzeti Múzeum. Cukrászdát nyitottak. No nem bent, csak a kertjében. A régi kertészház lényegült át, nem is akárhogyan. A cukrásztudományáról már 150 éve híres Auguszt család nyitotta itt meg legújabb üzletét.
Mivel a meghirdetésére még igencsak a járvány ideje alatt került sor, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete az idén is rendhagyó módon szervezte meg a nagy népszerűségnek örvendő Év Fagylaltja versenyt. Céljuk – mint korábban is - a hagyományos, jó minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, hogy a magyar cukrászat egyre jobb fagylaltokat kínáljon vendégei számára. Ezáltal is igényt támasztva a fogyasztókban az egészséges és finom kézműves termékek iránt.
A vírus által ránk kényszerített szünet után, az idén ismét találkozhattak a Városligetben a borokkal és a borászokkal a jó borok kedvelői. Július első hétvégéjén, pénteken, szombaton és vasárnap, a 10. Rosalia Fesztivál kínált erre alkalmat. Ötvenkét borász hozta el legkiválóbb borait – elsősorban persze rosékat – ám volt ott étel is bőven és a rendezők a szórakoztatásról is gondoskodtak. Az első Rosalia Fesztivált 2012-ben még Budán, a Gesztenyéskertben tartották, de a helyet hamar kinőtte. Mára egy igazi, nagy nyárköszöntő buli lett belőle, olyan, amire már régen vártunk! A sok finom bor bemutatása képtelenség, így most csak egy –vállaltan szubjektív – válogatás következhet az igazán legjavából.
Új parkot kap a budapesti XIII. kerület. A jelenleg még meglehetősen elhanyagoltnak látszó, összesen 9300 négyzetméternyi terület hasznosításáról tavaly döntött az Önkormányzat, de előbb kikérték a környéken élők véleményét is. Az Árpád-híd közvetlen közelében várhatóan már ez év végére elkészül a sokféle igényt kielégíteni képes Vizafogó park.
Aki szereti a történelmi eseményekhez köthető talányokat, kedvét leli majd ebben a könyvben. Aki nem – az is elgondolkodik rajta. Talán fel is tesz magának kérdéseket, miket korábban nem tett volna. Az elolvasása tehát nem lesz elvesztegetett idő. Az amerikai Pam Jenoff könyvét az idén jelentette meg az Agave Kiadó, „Elvesztek Párizsban” címmel. Olyan – valóban megtörtént – eseményekről van benne szó, melyekről még a téma iránt érdeklődő olvasó is csak keveset tud.
