Az UTAZÁS kiállítás hazai díszvendége idén Eger volt és ez jó alkalmat adott arra, hogy ne csak a város, de a tágabb környezete is bemutatkozhasson a közönség előtt. Heves mellett pedig egy másik megye, a 70. születésnapját ünneplő Bács Kiskun megye is kihasználta a lehetőséget, hogy megmutassa, mennyi élményt, különlegességet kínál a látogatóinak.

Bár az impozáns méretű pavilon - mely a kínai ajánlatokat mutatta volna be – az idén üres maradt, a látogatók szemlátomást nem dőltek be a kezdődő hisztériának. Mint eddig minden évben, most is kíváncsiak voltak, milyen nyaralási, szórakozási lehetőségek közül válogathatnak az idén – és ebben természetesen nem is volt hiány. Bőven akadt érdekesség, újdonság a nagyvilág közeli és távolabbi tájain.

Eljött az ideje, hogy bebizonyítsuk: a cikksorozat címe nem pusztán hatásvadászat okán született. Bár az első részt valóban csak étvágygerjesztőnek szántuk, a java igazán még hátra van! Egzotikus utazásokból összesen 88, sarkvidéki utazásokból 11 szerepel a katalógusban és ekkor a külön csoportba sorolt hajóutak egy részét még bele sem számoltuk!

Bemutatta a 2020. évre szóló utazási ajánlatait az 1000 út Utazási Iroda. Már mindjárt a katalógus címlapja is némi korrekcióra szorul, benne ugyanis 2021-re és 2022-re is találunk ajánlatokat. Ennek persze oka van: a hatalmas érdeklődés bizonyos utak iránt. Az irodától már eddig is megszokott óriási választékot ezúttal 25 új ajánlattal egészítették ki.

Ismét ünnep, ismét bemutató van az Operettszínházban, ezúttal a Raktárszínházban. Nemcsak a művek, a műfaj is új, ugyanazon az estén két egyfelvonásos darab kerül a közönség elé. Az egyik egy mono-opera, a másik egy táncjáték. Az első témáját jószerint mindenki ismeri; Anna Frank naplójához Grigori Frid komponált zenét. A második zeneszerzője magyar, Dubrovay László, az ötszereplős táncjáték címe: A képfaragó.

Mostanában, amikor szinte az egész világ a klímaváltozás okaival, következményeivel foglalkozik, Budapesten, a XIII. kerületben beszéd helyett inkább tesznek azért, hogy csökkenjen a légszennyezés. Teszik ezt úgy, hogy mindjárt a főváros egyik égető gondjának enyhítéséhez is hozzájáruljanak!

Nagyszerű cirkuszművészek látványos előadása, és utána egy kitűnő vacsora ott, helyben, igazán vonzó ajánlat. Hallottuk már, hogy Párizsban vagy Las Vegasban ilyesmi mindennap elérhető – na de Budapesten? Bizony, most már itt is! Az éjszakai Duna-part csodálatos látványától csak néhány lépésnyi távolságra, a Duna Palotában, az V. kerületi Zrínyi utcában.

A február első hetében megrendezett - Budapesten már a negyedik - SIRHA Nemzetközi Szálloda, Vendéglátás és Élelmiszerkereskedelmi Kiállításon a versenyek és bemutatók megtekintése mellett a résztvevőknek lehetősége volt arra, hogy mintegy kétszáz kiállító kínálatával ismerkedhessenek meg. Az elsősorban szakemberek számára tartott rendezvényen érdemes volt egy kicsit fogyasztói szemmel is körülnézni.

A szó valószínűleg csak a művészettörténetben jártasak számára cseng ismerősen, pedig az Osztrák-Magyar Monarchia területén ez a stílusirányzat az iparművészetben, képzőművészetben, a színházakban, zenében, irodalomban és divatban is erőteljesen megjelent 1869, a Japánnal megkötött diplomáciai szerződés után. A Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében május 17-ig látható, „Kelet vonzásában” című kiállítás ez időszak fametszeteiből kínál válogatást.

Valószínűleg sokan elveszítenék a fogadást arra vonatkozóan, mikor volt az országunk először hivatalosan Népköztársaság? Mint ahogy arra is csak nagyon kevesen tudnának válaszolni: hogyan, mikor történhetett, hogy Pozsonyban, a Cseh Légió katonái, békés magyar civileket – köztük gyereket – lőttek le? A kérdésekre a választ a Hadtörténeti Intézet és Múzeum legújabb kiállításán találjuk meg.

Az 1971-es bemutató után ismét visszatér az Operettszínház színpadára Don Quijote de la Mancha, a „búsképű lovag”, Miguel de Cervantes 1605-ben írt és Mich Leigh zeneszerző, valamint a dalszövegíró Joe Darion segítségével éppen 360 évvel később, 1965-ben világsikerre vitt története. A szaksajtó képviselőinek jelenlétében megkezdett olvasópróbán a darabról több érdekes gondolat is elhangzott.

Bár a cím ellentmondásnak látszik – valójában nem az. Két, egymással jó kapcsolatban álló pincészet mutatta be Kékfrankos borait egy kis budai borbárban. A Kóstolom borbár szerényen bújik meg a Lövőház és Káplár utca kereszteződésénél, de aki egyszer már felfedezte, nagyon valószínű, hogy vissza fog térni ide.

A borkedvelő, a borászokra csak kicsit is figyelő közönség körében könnyű kérdésnek számít, melyik az a magyar borász, aki hamarább lett külföldön „Az év borásza”, mint idehaza? A kérdést akár még a borászatának nevével is kiegészíthetnénk, valószínűleg az sem tenné nehezebbé a válaszadást.

Nem mindennapi bemutató lesz február 8-án a budapesti József Attila Színházban. Bereményi Géza 1988-ban készült filmjéből, az Eldorádóból született új színdarab. A feladat nagyságának érzékeltetésére elég annyi, hogy a filmet a Magyar Művészeti Akadémia tagjai 2012-ben beválasztották a legjobb 53 magyar film közé!

Ne lepődjön meg senki, aki a cím olvastán egy szót sem ért! Bár bizonyára vannak, akik értik, de errefelé nincsenek túl sokan. Pedig egyszerű. A négy szó jelentése: 1 – 2 - 3 – 4 – csakhogy törökül! Az ok pedig, hogy erről szó esik, egy érdekes új tanfolyam, a Budapesti Török Kulturális Intézet, a Yunus Emre Enstitüsü szervezésében.

Állításunkat mindössze egyetlen mondattal igazolhatnánk, de az a mondat nyomban el is árulná, hogy a téma ennél azért többet érdemel. Egy tizennyolc éve tartó tevékenységről van szó, melyet egyetlen ember, két ország érdekében végez, töretlen szorgalommal.

Rendhagyó módon, a Liszt Ferenc Repülőtér SkyCourt Konferencia Központjában tartották a XIII. Budapesti Cirkuszfesztivál tájékoztatatóját – és a szervezőknek erre jó oka volt. A rendezvényt a Fesztiválon majd fellépő, fiatal kínai cirkuszművészek érkezéséhez igazították.

Téved, aki a cím olvasatán valami közlekedési vagy lakásbiztonsági berendezésre gondol. Ezt a kifejezést egy ember magára alkalmazva használta – és bizony nem kicsi veszedelem az, amit feltárt. Tette ezt annak ellenére, hogy tudta: halálos veszedelembe sodorja általa önmagát. Ismereteink szerint még él, feltehetően Moszkvában. Az Egyesült Államok Észak-Karolina államából Moszkváig vezető útjáról könyvet írt, mely magyarul Rendszerhiba címen jelent meg.

Hatalmas sikerrel mutatták be a Budapesti Operettszínházban Csajkovszkij, Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséjét. Mint ahogy a premiert megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: 30 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy itt ismét balettbemutatót láthasson a közönség, amelyben az Operettszínház táncosai mellett ezúttal a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is fellépnek.

Nincs túl nehéz dolga annak, aki azt a feladatot kapja, hogy nevezzen meg külföldön élő, ott dolgozó, sikeres magyarokat. Az is biztos, hogy a számuk jóval nagyobb annál, mint akiket már szárnyára kapott a világhír. A legtöbbünk ilyenkor azonnal a művészekre gondol, hiszen valamilyen szűkebb szakterület ugyancsak sikeres képviselőjéről nem jut el mindenhová az információ. Pedig van közöttük olyan is, akinek a tevékenysége, akár még közvetlen segítséget is jelenthet sokunk számára.