Sok ember hosszú és áldozatos munkája eredményeként ismét a síneken áll a magyar vasúttörténet egyik legérdekesebb darabja. Az eredetileg 1938-ban készült vasúti kocsi korhű másolatát augusztus 20-án mutatták be a közönségnek Budapesten, a Vasúttörténeti Parkban.
Bár a világ mind több tájáról mostanában ismét a járvány felerősödéséről hallunk adatokat, Dél-Amerikából kedvező hírek érkeznek. Augusztus elsejétől beindult a légi forgalom Brazília és több nemzetközi állomás között.
Nagy idő egy ember életében, hát még egy faluéban. Egy olyan falu életében, amelyik hetven évvel ezelőtt még nem is létezett! Budapesttől 91 kilométerre, Pest megye déli részén, a Ceglédi járás területén található, 2800-an lakják. Középületeit ma már napelem-erőmű világítja meg és otthona olyan vállalkozásnak, melynek terméke nemcsak idehaza közkedvelt, de jelentős külföldi exporttal is büszkélkedhet.
Július 28-án nyílt meg a Duna-parti Ybl Budai Kreatív Ház legújabb tárlata, amely Bullás József Munkácsy-díjas festőművész, a Pécsi Egyetem Művészeti Karának mestere, életművéből mutat be egy különleges, a művész által választott nézőpontból összeállított válogatást. A Fényrétegek című kiállítás 2020. augusztus 30-ig ingyenesen látogatható.
Bár a hirdetés szerint a Műcsarnokban négy generációra kiterjedő családtörténeti kiállítást tekinthetnek meg a látogatók: id. Sándy Gyula (1827–1894) festő, ifj. Sándy Gyula (1868–1953) építész, id. Konok Tamás (1898–1971) haditudósító fotós, és a három életművet összekapcsoló, szintetizáló dédunoka-unoka-fiú, az idén 90. születésnapját ünneplő Konok Tamás festő munkáiból áll a kiállítás – ennél sokkal többről van szó! Tömören összefoglalva: a tehetségről.
Állításunk igazolására pedig egyetlen tény is elég. A címben említett rigó nem madár, hanem növény. Dísznövény, magyarul kúpvirág, tudományos neve Rudbeckia hirta, „Sárgarigó”. Szólni azért érdemes róla, mert több száz példánya is megtalálható Budapesten, a XIII. kerületben, a Gyöngyösi sétányon tartott bemutatón.
Hosszú várakozás után – és talán bátran kimondhatjuk – sokak örömére, július 18-án végre megnyílik a Fővárosi Nagycirkusz. Ráadásul nem is egy, hanem mindjárt kétféle módon lépnek a közönség elé, és a kettőből az egyik ingyenes, bárki látogathatja!
Várhatóan úgy egy hónap múlva új szálloda nyílik Budapesten, a VIII. kerületi Népszínház utcában. Merész dolognak tűnik ez ebben a járványdúlta időben, amikor vendég alig van és inkább zárnak, mint nyílnak hotelek. A négycsillagos Montage Fashion Hotelben mégis szinte már majdnem minden kész a szállóvendégek fogadására.
Januárban egyszer már hírt adtunk róla, hogy idén szeptembertől a Baross Imre Artistaképző Intézet egyik osztálya Pekingben folytatja majd a tanulmányait a világhírű Pekingi Nemzeti Akrobata Iskolában. (http://www.utazonet.hu/megvalosult-csodak-c860.html) Akkor még nem sejthettük, hogy egy világjárvány közbeszól és a programot módosítani, halasztani kell, de megvalósul!
A klasszikus muzsika kedvelői jól tudják, hogy az egyik legjelentősebb zeneszerző, Joseph Haydn, életéből közel negyedszázadnyi időt Eszterházán, a mai Fertődön töltött. Számos nagyszerű műve is itt született. Esterházy (Fényes) Miklós herceg csodálatos palotája napjainkban ismét kulturális rendezvényeivel hívja fel magára a figyelmet. Július és augusztus fordulójának első hétvégéjén (július 31, augusztus 1-jén és 2-án) koncertsorozat helyszíne lesz.
A Március 15. téren található Belvárosi Plébániatemplom rekonstrukciója a templom régészeti feltárását követően 2014 júliusában kezdődött meg és most újabb állomásához érkezett. A munkálatok folyamán elkészült a templom bejárati előtere, a sekrestye, befejeződött az ún. Mátyás oratórium restaurálása, és 2019-2020-ban teljes megújuláson ment keresztül a két barokk torony.
Mindazok számára, akiket érdekelnek a történelmi események, valamint a háttérből azokat mozgató folyamatok, meglepő adatokkal szolgálhat egy – már a címében is ellentmondást hordozó – könyv. Írója vitába száll a jelenleg elfogadott eurocentrikus nézetekkel, mely szerint Európa hegemóniája évszázadok óta meghatározója a történelemnek. Más megvilágításba helyez napjainkban zajló eseményeket és némi betekintést enged egy lehetséges jövőbe.
Három hónap kényszerű zárva tartást követően június 20-án, szombaton újra megnyitják kapuikat nagy múzeumaink. A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum és társintézményei, Fertődön az Esterházy-kastély és a nagycenki Széchényi-kastély, valamint az Ybl Budai Kreatív Ház. A részletes információkat a múzeumok honlapján érhetik el a látogatók.
Hazánk egyik legszebb barokk kastélyáról bizonyára már sokan hallottak és remélhetőleg sokan látták is. Az évszázadok alatt nevét többször váltó településen álló, hányatott sorsú kastély, néhány éve új életre kelt. Most pedig - a járvány csillapultával – egy érdekes ajánlattal hívja fel magára ismét a figyelmet.
Mint az a címből is látszik, optimistán néz a következő évad elé a Budapesti Operettszínház társulata. Öt nagyszabású premier, ősbemutató, visszatérő közönségkedvencek, régóta futó sikeres előadások szerepelnek a tervben - derült ki a színház évadbejelentő sajtótájékoztatóján.
Divat mostanában titkok „leleplezése”. De csalódni fog, aki a cím láttán titkos társaságra vagy nemzetek fölött átnyúló, sötét összeesküvésre számít. A Pallas Athéné Kiadónál idén megjelent kötet, a „Bolygónk globális hatósága” nem erről szól. Ilyen hatóság most még nem létezik! Arról pedig, hogy talán jó lenne, ha létezne, mindenki kialakíthatja a saját véleményét – miután elolvasta a könyvet.
Két szerző – egy mérnök és egy szociológus professzor - közös könyve, a Designing Disorder, 2020 áprilisában jelent meg Londonban, a Verso Kiadónál. A Pallas Athéné Kiadó jóvoltából májusban már a magyar olvasó is kezébe foghatta a városépítés, a városi élet érdekességeivel foglalkozó, „A rendezetlenség megtervezése” című kötetet. A modern város minden korábbinál pontosabban megtervezett, szigorúan meghatározott, ezek a határok pedig elidegenedést szülnek. Nem kell építésznek lenni, saját tapasztalataink alapján is feltehetjük a kérdés: biztosan jó ez?
Már több mint három évszázada létezik egy szervezet, melynek olykor még a neve is indulatokat gerjeszt. Szinte mindenki hallott már róla valamit, de – a tagjain kívül – csak kevesen mondhatják el, hogy valóban ismerik. Sok körülötte a félreértés, szándékos félremagyarázás és még több a homály. Ez utóbbi enyhítéséhez most egy új könyv járul hozzá, felvállalva, hogy ismereteket nyújt a szabadkőművesség eredetéről és a szervezeten belül használt szimbólumokról.
Trianon! Még ma is több millió ember él a Földön, akikben e szó hallatán elsőként nem a Párizs melletti turista látványosság ötlik fel. Nehezen, vagy talán sohasem gyógyuló sebeket tép fel, miközben józan ésszel a legtöbbünk már tudja, ideje volna ezt régen elmúlt, tragikus történelmi eseményként, de annál nem többként kezelni. A sebgyógyításban talán most segítségünkre lesz a budapesti József Attila Színház új játéka.
Ismét nyitva áll 2020. május 15-től a látogatók előtt a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Kiállítóhelye, a nemesvámosi Villa Romana Baláca Kiállítóhely, valamint Balassagyarmaton a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteménye, a Palóc Ház. A szabadtéri kiállítások a járványügyi szabályok betartása mellett tekinthetők meg.
